I. Bevezetés

A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány (NOA) felelős magyar Alapítványként elkötelezett az Európai Unió nemi esélyegyenlőségi stratégiájának a saját intézményrendszerében történő megvalósítása mellett, elfogadva a nemek közötti egyenlőséget, mint társadalmi alapértéket és alapjogot, valamint a szociális jogok alapvető elvét.

A NOA a stratégiai célkitűzések megvalósítása érdekében vállalja a nemi egyenlőséget támogató intézményi szerkezet kialakítását, az erőszaktól és sztereotípiáktól mentes szervezeti kultúra és képzési programok létrehozását is.

I.1. A Nemi Esélyegyenlőségi Terv (NET) kidolgozásának alapelvei

A NET a következő elvek mentén került kidolgozásra, melyeket egyben követendőnek ítélünk a nemi egyenlőségi célok megvalósítása és a megvalósulás felügyelete során: 

a. Részvételiség elve 

Az önkéntes részvétel fontos alapelve az intézmény demokratikus és átlátható működésének, amely lehetőséget biztosít a különböző nézetek megjelenésének is, így támogatva az esélyegyenlőség mind teljesebb körű megvalósulását. 

b. Méltányosság és az igazságosság elve 

A NOA mind célkitűzéseiben, tervezett intézkedéseiben, mind pedig azok megvalósítása során az igazságosság és a méltányosság elveit követi. 

c. Együttműködés elve 

A NOA a NET létrehozása, megvalósítása és monitorozása az Alapítvány munkájában résztvevőkkel konszenzuális együttműködés formájában történik. Az együttműködési elv megvalósulásának alapelve a résztvevők információkhoz való hozzáférése transzparens módon.

Az együttműködés fókuszában a résztvevők egymással szembeni bizalma és a jó szándék előfeltevése áll, valamint tartalmazza a jogokat és a kötelezettségeket csakúgy, mint a felek egymás iránti felelősségét is.

d. Hitelesség elve 

A NET megalkotása, megvalósítása és megvalósulásának ellenőrzése során a megbízhatóság és kiszámíthatóság elve érvényesül. 

A nemi egyenlőségi tervben szereplő adatok, valamint minden további kutatási adat hiteles, a kutatási módszertani szabályokat követve jön létre. A NET nyomán létrejövő szabályzatok és eljárások a NET elveinek és céljainak megfelelően egymást kiegészítő és egymással összehangolt módon működnek, és hitelesen képviselik a nemi egyenlőség alapelvét. 

A NET megvalósulása során fokozottan – az adatvédelmi szabályzaton is túl - érvényesül a résztvevők biztonsága, a személyi adatok védelme, a résztvevők integritása és a szabályzók, eljárási folyamatok rendelkezésre állása.

e. Hazai, intézményi és az uniós elvárások és előírások betartásának elve 

A Nemi Esélyegyenlőségi Terv megalkotása, megvalósítása és megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése során mind a hazai, mind az uniós jogszabályok és irányelvek betartásra kerülnek, ezek a NET szövegének és végrehajtásának kereteit képezik. 

f. Autonómia elve

A Terv megalkotása és megvalósítása során előtérbe helyezzük az egyén önrendelkező képességét a választásra és a szabadságra vonatkozóan, részvételiségét a döntések viszonyrendszerében.

II. A NET kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó előnyök

Az Európai Unió által kezdeményezett nemi egyenlőségi terv kialakítása és megvalósítása jelentős és pozitív változásokat eredményez az Alapítvány működésében:

II.1. Versenyelőnyök

A tapasztalatok szerint a nemek közötti egyenlőség elve és annak operatív megvalósulása növeli a versenyképességet, az innovációt intézményi szinten is. A kutatásban, az oktatásban és a társadalmi felelősségvállalás területén is akkor érhető el a legmagasabb potenciál, ha minden tehetséget és sokszínűséget képesek felhasználni és előítélet, sztereotípia, szegregáció vagy (infra)strukturális akadályok miatt nem szorulnak háttérbe a tehetséges, sokszínű emberek. 

II.2. Az elérhető legjobb munkakörnyezet létrehozása

Mivel a munkakörnyezetet nők és férfiak alkotják, szükséges számba venni a nemek sok esetben eltérő szempontjait is. Alapelvként értelmezhető, hogy a munka és a magánélet, család egyensúlyának lehetővé tétele a munka szervezésében, elosztásában és tervezésében mindkét nem számára előnyökkel jár. 

A nemi alapú verbális, pszichológiai és fizikai sértések, zaklatások és bűncselekmények megelőzése alapvető követelmény a biztonságos, a nemek eltérő igényeit és sajátosságait figyelembe vevő munkakörnyezetben. Ezek az előnyök relevánsak mind az egyének szempontjából, hiszen növelik a motivációt és jóllétét; mind a szervezet szempontjából, hiszen jótékonyan befolyásolják a hatékonyságot és a lojalitást. Mindezeken túlmutatóan a jobb munkakörnyezet hozzájárul a tehetségek megtartásához és vonzásához.

II.3. Az oktatás és a kutatás eredményessége és hatékonysága

A nemek közötti egyenlőség dimenziójának bevezetése a kutatási és az innovációs tartalomba és témákba számos területen a nemek közötti elfogultság hatékony kezelését eredményezi, valamint a bizonyítékokon alapuló és átfogóbb kutatások felépítését is, valamint hozzájárul a multidiszciplináris szemléletmód elősegítéséhez is.

A tudomány és az innováció kutatásai napjainkban egyre inkább a társadalom számára, illetve gyakran a társadalom csoportjaival közösen kerül létrehozásra, a résztvevők és felhasználók sokféleségének tükrözése a kutatás korai szakaszától elengedhetetlen. A nemi szempontok negligálása együtt járhat más releváns társadalmi vagy tapasztalati paraméterek figyelmen kívül hagyásával, így a nemi tényezők figyelembevétele emeli a tudatosságot és az érzékenységet a szélesebb körű változók és indikátorok bevonásának irányába. 

II.4. A tehetségek bevonzása és szervezeti megtartása

Magyarországon és világszerte az oktató és kutató intézmények erős versenyben vannak a kreatív és képzett hallgatókért és kutatókért. Nem mehetünk el amellett a tény mellett sem, hogy a kvalifikált oktatók, kutatók képzése ráfordítás- és időigényes, valamint teljes szakmai potenciáljuk kibontakozása is hosszú időt vesz igénybe.  

Statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a nők jóval nagyobb számban hagyják el tudományos karrierjüket, mint a férfiak, ami tudásvesztést, szervezési költségeket, valamint a tudományos kutatás és oktatás perspektívájának a korlátozottságát eredményezi.  A női kutatók, oktatók vonzása és megtartása a tudásalapú gazdaságban csak akkor érhető el, ha a kutatásban és oktatásban a nemek közötti elfogultságok és egyenlőtlenségek teljes spektruma feltárásra és felszámolásra kerül.

Ezeknek a tényeknek az ismeretében különösen szükséges a tehetségek teljes körének - köztük a nőknek - megszólítása, különösen akkor, ha egy-egy tudományágban alul reprezentáltak. Mindez elsőrendű fontosságúvá teszi intézményi szinten a tehetséges oktatók és kutatók, illetve a hallgatók megtartását, lehetőséget adva számukra személyes és szakmai céljaik és potenciáljuk elérésére. 

III. Jogi és politikai környezet

III.1. Nemzetközi szintű és európai keretek

A nemek közötti egyenlőség alapelve a nemzetközi és uniós szabályozásban is nagy hangsúllyal, erőteljesen megjelenik, melyek közül a legfontosabbak az ENSZ keretében elfogadott egyezmények. Ide tartozik a többi között a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint a nemek közötti egyenlő bánásmód elvét is rögzítő általános emberi jogi egyezmények, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Nemzetközi Egyezségokmánya is.  A legfontosabb a fentiek mellett a kifejezetten a nemi egyenlőség tárgyában született, a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezmény, az ún. CEDAW egyezmény. Az egyezmény széles körű nemi egyenlőségi szabályozást alkalmazott, ugyanis a megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöbölése kapcsán a férfiak és a nők szerepköreit illetően a hagyományosan kialakult és megmerevedett elképzelések kiküszöbölését is célul tűzte ki, 10. cikke pedig kifejezetten az oktatás, s azon belül a felsőoktatás területére vonatkozik. A fenti egyezményekhez Magyarország csatlakozott, s azokat ratifikálva a nemzeti jogszabályi környezet részévé is tette őket.

Az európai szintű szabályozás körtérképében szólni kell az Európa Tanács keretében elfogadott szabályokról. Legfontosabb közülük az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint az Európai Szociális Charta, melyek tiltják a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést, valamint célul tűzik ki a nemek közötti egyenlő bánásmód biztosítását is. Az Emberi Jogok Európai Egyezményét alkalmazó joggyakorlat a fenti kereteket erőteljes tartalommal töltötte ki, s az élet szinte valamennyi területén meghatározta az egyenlő bánásmód standardjait.

Kiemelendő ugyanakkor az Európai Unió szerepe is. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 157. cikke rögzíti a nők és a férfiak egyenlőségének elvét, míg az EU Alapjogi Chartája – a nemzetközi dokumentumokkal egyező tartalommal – szól a nők és a férfiak egyenlőségéről. A legfontosabb vezérlő azonban az EU jogalkotása, mely erőteljesen és több szinten befolyásolja a tagállami kereteket. Egyrészt az általános, foglalkoztatási antidiszkriminációs és egyenlő bánásmód elvének érvényesítésével foglalkozó ún. keretirányelv rögzíti a fentiekhez kötődő általános rendelkezéseket (2000/78/EK irányelv), másrészt pedig 2006 óta egy önálló, kifejezetten a nők és a férfiak közötti foglalkoztatási és munkavégzési egyenlő bánásmód megteremtésére irányuló irányelvet is elfogadtak (2006/54/EK irányelv).

Az intézményi felsőoktatás világában európai uniós szinten egyrészt a kutatási, fejlesztési és innovációs pályázatok elvárják a nemek közötti egyenlőség minél szélesebb körű érvényre juttatását. Emellett a közvetlen, felsőoktatási, kutatási és innovációs tárgyú uniós programok, így az Erasmus, az Erasmus+, a Horizon (H2020, majd 2021-től a Horizon Europe), a JUST és a COST projektek szabályai is a férfiak és nők közötti egyenlőség minél szélesebb körű érvényesítését és operatív megvalósulását tűzik ki célul. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a globális és az európai rendszerekben is egyes védett csoportokra – így például a fogyatékos személyekre – vonatkozó külön védelmi és esélyegyenlőségi szabályok is kitérnek az adott csoporton belül nemek közötti egyenlőség kérdéseire is, melyet a Miniszterelnökség Partnerségi Monitoring Bizottsága is jóváhagyott.

III.2. Nemzeti szabályozási és (szak)politikai környezet

A nemek közti egyenlőséget alkotmányos szinten Magyarország Alaptörvénye rögzíti, elsődlegesen a megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód biztosítása körében (XV. cikk). A XV. cikk (3) bekezdése hangsúlyosan kiemeli, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak, továbbá a XV. cikk (4) bekezdése államcélként határozza meg az esélyegyenlőség biztosítását. 

Az egyenlő bánásmódra vonatkozó általános szabályokat alkotmányos keretek között az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) határozza meg a következők szerint:

  • Az Ebktv. kitér a nemek közötti egyenlőségre, egyenlő bánásmódra, mint egyedi védett tulajdonságra. 
  • Az egyenlő bánásmód biztosítását, az esélyegyenlőség előmozdítását bizonyos ágazatok, szolgáltatások tekintetében külön szabályokkal rendezi. 
  • Az Ebktv. alapján a bírósági eljárásokban sajátos kedvezmények illetik meg a védett tulajdonsággal rendelkező csoportokat. 
  • Mindezen túl az Ebktv. az egyenlő bánásmód érvényesítése érdekében egy hatósági mechanizmust is kialakított, amely a felsőoktatási ügyek tekintetében is alkalmazható: ezen ügyekben hatóságként az alapvető jogok biztosa jár el. 

III.3. Alapítvány szintű szabályozások

A NOA a hazai és intézményi törvényi és jogszabályi keretek között kiemelt figyelmet fordít az egyenlő bánásmód biztosítására. A NOA tevékenysége során általánosan érvényesíti az egyenlő bánásmód követelményét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint az esélyegyenlőség szempontjait.

Ennek keretében különösen:

  • elismeri a nők és férfiak egyenjogúságát; tevékenysége során törekszik a nemek arányos képviselete elvének érvényesítésére;
  • elismeri a fogyatékossággal élő foglalkoztatottak foglalkoztatáshoz való jogát, biztosítja, hogy e személyek ne szenvedjenek hátrányt munkatársaikkal szemben;
  • elismeri a fogyatékossággal élő hallgatók tanuláshoz való jogát, biztosítja, hogy e hallgatók ne szenvedjenek hátrányt hallgatótársaikkal szemben;
  • az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a tanulmányok idején, továbbá szakmai előmenetelét a tanulmányok befejezését követően.

NYILATKOZAT

A vezetőség elkötelezetten támogatja a célokhoz rendelt feladatok végrehajtását, ellenőrzését, mely feladatokhoz erőforrást rendel.

A Nemi Esélyegyenlőségi Terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát az Alapítvány kuratóriumának elnöke felügyeli.

 

Kelt: Szeged, 2024. szeptember 1.

 

Dr. Varró András s.k.

a Kuratórium elnöke