A világ egyik vezető tudományos folyóiratában mutatkozhatott be a Nemzeti Tudósképző Akadémia
A Nature Medicine a világ egyik legrangosabb tudományos szaklapja, a patinás Nature kiadványcsalád része, az impakt faktor alapján felállított toplistákban rendre a világ 15 legnagyobb idézettségű tudományos lapja között szerepel. A mértékadó folyóirat friss számában jelent meg prof. dr. Hegyi Péter és prof. dr. Varró András cikke a tudósok és orvosok következő generációjának kineveléséről, az oktatás előtt álló problémákról.
A Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) képzését működtető Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány programigazgatójának és az alapítvány kuratóriumi elnökének Nature Medicine-ben publikált közös cikke azt a világszerte érzékelhető problémát feszegeti, hogy hiába fejlődik hatalmas lépésekkel a tudomány és a technológia, a fiatalok körében egyre kevesebben vannak, akik tudományos területen szeretnének karriert befutni. Középiskolai és egyetemi szinten is csökkenő tendenciát mutat az élettudományok iránt érdeklődő, ilyen szakirányt választó diákok száma. A jelenség okai sokrétűek, már egészen fiatal korban is gyenge a korai elköteleződés a tudomány iránt, amire rájön az oktatási rendszer különböző szintjei közti összehangoltság hiánya, és a gyakorlati tapasztalatok oktatásban való gyenge megjelenése. A középiskolai képzésből a legtöbbször hiányzik a gyakorlati tapasztalat megszerzése, az egyetemi kurzusok is jellemzően erősen elméleti jellegűek, és még a PhD képzések minősége is erősen ingadozik. A diákoknak az élettudományok oktatásában egyszerűen nem nyílik lehetőségük a valós életbeli felhasználási módok megismerésére, a valós kihívásokra való rálátásra.
Hegyi professzor és Varró professzor a Nature Medicine cikkében bemutatta, hogy a Nemzeti Tudósképző Akadémia programja – szoros együttműködésben a vezető európai tudósokat tömörítő Academia Europaeával – hogyan nyújt lehetséges megoldást erre a problémára, hogyan biztosít rendszerszemléletű, többgenerációs oktatást. Az írásban kifejtették, hogy az NTA képzése egy holisztikus modell, ami a tudásátadást gyakorlati alapokra helyezve, a középiskolától kezdve az egyetemi diplomáig, és akár a PhD fokozatig támogatja. A programot a magyar állam, önkormányzatok, és nagyobb cégek finanszírozzák.
A Nature Medicine cikkében a szerzők kiemelik, hogy az NTA képzésének első szakasza a középiskolai oktatásra összpontosít, ahol a fő cél a tudományok iránti érdeklődés és kíváncsiság felkeltése a tehetséges diákokban. A középpontban a tapasztalati alapú tanulás áll, a cél pedig az, hogy a diákok lássák a tudományt, az orvostudomány egyes területeit működés közben. A programban részt vevő diákok rendszeresen részt vesznek laboratóriumi képzéseken, egyetemek és helyi kórházak klinikai gyakorlatába kapnak betekintést, az inspirációjukat pedig kiváló kutatókkal (köztük Nobel-díjas tudósokkal) való személyes találkozások és előadások segítik.
A képzés második szintje az egyetemi oktatásé, ahol a program minél több gyakorlati képzést ajánl a hallgatóknak az elméleti alapok mellé. A laboratóriumi gyakorlatok mellett fontos, hogy az érdeklődő diákok rendszeresen részt vehessenek az egyetemeken zajló kutatásokban is. Ez vezet át a harmadik szakaszba, a posztgraduális képzésbe. A hagyományos PhD-programok szinte kizárólag a disszertáció elkészítésére összpontosítanak, de itt ehelyett ezen a szinten is a való életbeli problémákra, kihívásokra való felkészítés kerül előtérbe: projektmenedzsment, adatelemzés, minél több gyakorlati tapasztalat és kutatás. Itt, és a többi szakaszban is elengedhetetlen a mentorálás és a folyamatos visszajelzés a diákoknak.
Az elmúlt 12 évben a programban 200 középiskola 3000 diákja vett részt, akiknek a 97 százaléka az érettségi után valamilyen élettudományi szakra jelentkezett egyetemre, nagy részük (87 százalékuk) egészségügyi pályát választott, ezen belül is az orvosi volt a legnépszerűbb. A legtehetségesebb diákok a felsőoktatási szinten is folytatták a programot, amihez négy magyar orvosi, élettudományi egyetem csatlakozott. Itt a hallgatók mentorokat kapnak, és a tantervüket úgy alakítják ki, hogy legalább havi 40 órányi időt tudjanak kutatási projektekre fordítani. A program még túl fiatal ahhoz, hogy kiderüljön, mennyi önálló kutató kerül ki belőle a jövőben, de az már most elmondható, hogy a többgenerációs oktatási modell ígéretes keretet biztosít a tehetséges fiatalokban az élettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez.
A korai érzékenyítés, a gyakorlati feladatokra építő tudásátadás, és a mentorokkal segített kutatási projektek integrált módszere nem csak az oktatás minőségét javítja, de biztosítja azt is, hogy az élettudományok vonzó területnek bizonyuljanak a jövő generációk legtehetségesebb fiataljai számára is.
2024.10.24.
Vissza