November 28-29-én második alkalommal fogadta a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA) a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával együttműködve azokat a középiskolásokat, akik saját iskolájukban kiváló teljesítményt nyújtanak biológiából, kémiából. A II. Szent-Györgyi Ifjak, Diákok, Tanárok és Mentorok Találkozójára majd 200-an érkeztek az ország számos pontjáról, de még a határon túlról, pl. Zentáról is.
„Azok a középiskolások, akik bekapcsolódnak az SZTA programjába Szent-Györgyi Ifjak lesznek, felkészítő tanáraik pedig a Szent-Györgyi Tanár cím viselésére jogosultak. Ha a diákok továbbtanuláskor az SZTE ÁOK-t választják, közülük kerülhetnek ki a Szent-Györgyi Diákok, akik a tehetséggondozó program részeként ösztöndíjat és kutatási lehetőséget kapnak” – vázolta a multigenerációs tehetséggondozó iskola felépítését Hegyi Péter professzor, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány kuratóriumának titkára, a találkozó főszervezője.
A Szegedi Tudós Akadémia céljait Varró András professzor, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány kuratóriumának elnöke az eseményt megnyitó beszédében így vázolta: „Az alapítvány fő célkitűzése, hogy Szent-Györgyi példáján felbuzdulva arra próbálja meg rávenni a szegedi és magyarországi fiatalságot, hogy tanulmányaikat és tudományos kutatómunkájukat ne külföldön, hanem hazánkban és elsősorban a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytassák.”
A találkozó célja megmutatni a középiskolásoknak azt, hogy itthon és ezen belül Szegeden is megvannak azok a lehetőségek, melyek a nemzetközi szintű tudomány műveléséhez szükségesek. Ezért az első napon a diákok és tanáraik olyan kutatók előadásait hallgatták meg, akik Szent-Györgyi Mentorként kötődnek a Szegedi Tudós Akadémiához. Így a fiatalok az általuk vezetett kutatócsoportokban kaphatnak majd lehetőséget a tudományos munkába való bekapcsolódásra.
A találkozó második napján a középiskolások adtak számot olyan tudományos témákról, melyek kutatásába ők maguk is bekapcsolódtak, sőt saját kutatási eredményeik is vannak. Így hallhattunk beszámolót a Crohn-betegség kialakulásnak vizsgálatáról vagy a hirtelen szívhalál okainak kutatásáról vagy arról, miért érdemes az ecetmuslicát vizsgálni.
A diákok saját maguk is megismerhették azoknak a kutatóhelyeknek egy részét, melyek várják majd a leendő tehetséges Szent-Györgyi Diákokat. Az MTA SZBK Genetikai, Biofizikai, Biokémiai Intézete nyitotta meg laboratóriumait előttük, ahol megismerkedhettek a legkorszerűbb eszközökkel, megtudhatták, hogyan készül a DNS-chip, vagy mikroszkóp alatt vizsgálhatták a hím, a nőstény és a szűz ecetmuslica példányokat.
Az Általános Orvostudományi Karon az I. sz. Belgyógyászati Klinika, az Élettani, a Biokémiai, az Orvosi Biológiai és a Sebészeti Műtéttani Intézet várta a fiatalok csoportjait. Itt is ki lehetett próbálni egy-két dolgot, például mikroszkóp alatt megfigyelni a hasnyálmirigy sejtet, vagy azt hogyan történik a sejtfestés vagy a gyomorszonda bevezetése.
A találkozó résztvevői egyöntetűen azt mondták az esemény zárásakor: érdemes volt eljönniük, sőt többen azt is kiemelték, hogy megerősödött bennük az az elképzelés, hogy kutató-orvosok legyenek.
A közlemény az SZTA Kuratóriumának nevében Varró András kuratóriumi elnök és Hegyi Péter kuratórium titkára tájékoztatása alapján készült.
2014.12.01.
Vissza