2024. március hónap legjobb képzési központja: Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium
„Fontos, hogy a tehetséges diákok már az egyetem előtt betekinthessenek a kutatások világába”
Az iskola Termosz Laborja tökéletes helyszíne a bonyolultabb kísérleteknek, amihez hozzájön a tanárok kiemelkedő tudása, az egyetemi mentorok közelsége és elérhetősége. Mindez remek lehetőséget ad arra, hogy a diákok a természettudományos ismereteket már középiskolásként magas szinten sajátíthassák el. Márciusban a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb képzési központja.
Tavaly ünnepelte 125 éves fennállását a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, amely az induláskor még nem a jelenlegi helyén működött. A Szegedi Magyar Királyi Állami Főgimnázium néven alapított iskola első évfolyamait még a környező oktatási intézmények fogadták be, mai épületét 1903-ban adták át. „Az új gimnáziumra azért volt nagy igény, mert a szegedi nagy árvíz után újraépült a város, a lakosok száma pedig megnőtt. Emiatt volt szükség olyan iskolára, ahol a gyerekek egyetemi továbbtanulását meg lehet alapozni. A lányok számára a Tömörkény István Gimnázium adott erre lehetőséget, a fiúknak pedig a Magyar Királyi Állami Főgimnázium. Iskolánk a 60-as évektől nyitotta meg kapuit a lányok előtt, akik kezdetben külön osztályokba jártak, de idővel koedukált lett a képzés. Jelenleg 27 osztállyal és nagyjából 800 diákkal működünk, a nemek aránya nagyjából egyenlő” – mondja dr. Nagy Anett, a gimnázium igazgatója.
A Radnóti fő profilja nem változott az elmúlt 125 évben, az ott zajló képzésnek ma is a minél szélesebb általános műveltség megadása, és a továbbtanulás megalapozása a fő célja. „Nálunk humán, reál, természettudományos és nyelvi tagozattal is indulnak osztályok, de mindenhol fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek belepillanthassanak, belekóstolhassanak mindenbe. Így választhatják ki azt a területet, amit a leginkább vonzó számukra, és amiben a legeredményesebbek lehetnek. Ideális esetben ez a két terület megegyezik, aminek köszönhetően elégedettek lehetnek, boldog lehet az életük.” A Radnótiban már a kezdetekben kiemelten kezeltek egyes területeket. A jogi pályára való felkészülést például erősebb humán képzés, míg az egészségügyi területekre való bejutást külön természettudományos képzés segítette. Az iskola diákjai ma is nagy arányban tanulnak tovább természettudományos területeken. „A gyerekek nagyjából 25 százaléka választ olyan pályát – például orvosit, fogorvosit, állatorvosit vagy biológusit –, ami valamilyen módon kötődik ehhez a tudományághoz, 20-25 százalékuk pedig műszaki képzésen folytatja tanulmányait. Népszerű még a jogi pálya és a bölcsészettudomány, és az elmúlt 5-6 évben megnőtt azok száma is, akik gazdaságtudományi irányban tanulnak tovább. Tavaly már 35 tanulónk választott ilyen területet. Az elmúlt években megjelenő új képzések – ilyen például a bionika és a mechatronika – is egyre jobban vonzzák a diákjainkat. A tanulóink többsége arra az egyetemre jut be, amelyiket az első helyen jelöli a felvételi lapján, tehát amelyiket a legjobban szeretné” – emeli ki az igazgató.
Kellenek a versenyek
A radnótis diákok körében területtől függetlenül népszerűek a versenyek, amelyek remek eszközei annak, hogy a gyerekek komplexen lássák az egyes tudományterületeket. „Ma már az egyéni versenyek mellett a csapatversenyek fontossága is megnőtt, hiszen a gyerekeket a leginkább azok készítik fel a mai világ kihívásaira. Ezek mutatnak rá arra, hogy szakmájában mindenki csapatban tud előre haladni, így tudja mindenki azt a feladatot végezni a csapaton belül, amiben a legjobb.” Nagy Anett szerint a versenyzésre soha nem szabad úgy tekinteni, mint egy rossz dologra, ami a gyerekeket tönkreteszi, inkább olyan eseményként kell őket nézni, aminél a felkészülés folyamata számít. A gyerekek ilyenkor új területekre nyerhetnek betekintést, ami már önmagában sikerélmény. Ez adja a tehetséggondozás lényegét. Mert ugyan kellenek a távlati tervek, amik arról szólnak, hogy valaki nagy tudásra tegyen szert és a munkájában innovatív legyen, de a motivációt az apró célok adják a gyerekeknek. A versenyek azért is jók, mert azokon a diákok kipróbálhatják magukat, visszajelzést kaphatnak arról, hogy miben jók, miben kell fejlődniük. Az is fontos, hogy a gyerekek a megmérettetésekre soha nem egyedül készülnek, hanem diákközösségekben, műhelyekben. Az ilyen közösségekben olyan társakat találhatnak, akikkel jól tudják egymást motiválni.
A Radnóti 2021-ben kiemelkedő eredményt is elért egy csapatversenyen. Az iGEM nemzetközi szintetikus biológiai versenyen – amin 384 csapat indult – nyert aranyérmet az iskola 22 fős csapata, amelynek tagjai saját ötlet alapján fejlesztettek ki egy olyan eljárást, ami a daganatdiagnosztikában használható. A mikroRNS-kimutató módszer működőképességét a diákok kísérletekkel igazolták. A gyerekek a munka során más csapatokkal és kutatókkal is kialakítottak aktív kapcsolatokat, készítettek honlapot, 3D-nyomtatott alkatrészeket, szoftvert és videófilmeket. Magukat a kísérleteket az iskola Termosz Laboratóriumában végezték Borbola Andrea tanárnő és Bán Sándor tanár úr segítségével.
Tudás első kézből
A gimnázium erős természettudományos képzéséhez kiválóan illeszkedik a Nemzeti Tudósképző Akadémia programja is. „Ez a Szegedi Tudományegyetemhez fűződő kapcsolatunk miatt van így, ami régre nyúlik vissza. Mindig is fontos volt számunkra, hogy a tehetséges diákok már az egyetem megkezdése előtt betekintést nyerhessenek a kutatás világába, a tudományos élet nehézségeibe és szépségeibe. Így tudhatják meg, mi vár rájuk, ha például kutatóorvosok akarnak lenni. Azt szerettük volna, hogy a gyerekek szervezett keretek között találkozhassanak kutatókkal, és legyenek olyan tanárok, akik egyfajta hidat képeznek a középiskolák és az egyetemek között. Ezt segítette a Szegedi Tudós Akadémia, ami 2013-ban indult az egyetem és Hegyi Péter kezdeményezésére, és ami ma már Nemzeti Tudósképző Akadémia néven működik. A programmal az iskolán belül Bán Sándor és Borbola Andrea foglalkozik kiemelten, ők vezető mentortanárként a tanárok képzésében is részt vesznek. A részmunkákba Seres Ádám tanár úr, Kiss László tanár úr és Tóth Zsófia tanárnő is bekapcsolódik.”
Az NTA programjába a Radnótiból kiemelkedően sok gyerek lép be, a biológia tagozatos osztályokban a diákok nagy része megteszi ezt. Mivel az iskola az NTA középiskolai képzési programjának országos- és területi központja, melléjük a régió iskoláiból is rengeteg gyerek érkezik a laborgyakorlatokra. Ők a Radnóti NTA-s diákjaival együtt részt vehetnek az egyéb programokon is, elmehetnek például egyetemi nyílt napokra, skill laborba és egyéb helyszínekre, hallgathatnak előadásokat egyetemi kutatóktól. Megesik, hogy ezeket olyan szakemberek tartják, akik korábban a Radnóti diákjai voltak, és adott esetben már az NTA képzésében is részt vettek. Ők kutatóként örömmel osztják meg tudásukat a mai diákokkal, szívesen mentorálják őket. A korábbi hallgatók az iskola pályaorientációs napjain tanácsokkal is ellátják a gyerekeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ő tanácsaikat – talán azért, mert sokszor egészen fiatalok – a tanulók sokkal könnyebben elfogadják, mint a tanárokét vagy a szülőkét. A gyerekekre nagy hatással vannak a Nobel-díjas kutatók is, akik az NTA szegedi konferenciáinak alkalmából rendszeresen felkeresik az iskola laborját, megnézik azokat a kísérleteket, amiket a gyerekek éppen végeznek. Ez szintén hatalmas élmény a tudósképzős diákoknak.
2024.04.25.