„A gyerekek érdeklődésére és kíváncsiságára építünk, azt szeretnénk felkelteni”
Személyesen gondoskodik arról, hogy diákjai ilyen célra előkészített sertésszívet boncolhassanak, ötlete nyomán pedig több tudósképzős tanár is beavatta már diákjait a muslincagenetika rejtelmeibe. Decemberben Csigér István, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola biológia-kémia szakos tanára lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb oktatója.
Gyerekkorában orvos szeretett volna lenni, a környezete is azt jövendölte, hogy mivel jól tanul, azt a pályát fogja választani. Csigér István ezt maga is így gondolta, erre készült a gimnázium első két évében. A terv harmadikban változott meg, akkor döntötte el, hogy inkább tanár lesz. „Annyira szuggesztív és erős hatású tanáraim voltam, hogy megtetszett ez a pálya, átnyergeltem rá. A váltás előtt az igazgatónk, dr. Bánfalvi József – ő vezette a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumot – is értetlenül állt, nagyon meglepődött, hogy nem az orvosira akarok menni. A jelentkezésemet a József Attila Tudományegyetem biológia-kémia szakára adtam be, onnantól kezdve tudatosan készültem a tanári pályára” – mondja a pedagógus. A diploma megszerzése után Barcson kezdett el dolgozni, egy erdészeti-vízügyi szakközépiskolában. Az erdészgyerekeknek biológiát és kémiát tanított, a vízügyeseknek kémiát. Voltak laboros napok is, ahol a diákok már szakmai feladatokat is kaptak. „Ez az időszak azért volt nagy kihívás, mert miközben az iskolába hatszáz diák járt, tanárként én voltam egyedül biológia-kémia szakos. Minden héten 32-34 órát tartottam, amihez esti tagozaton még hozzájöttek felnőttek is. Ugyancsak estin – de csak havi egy alkalommal – jártak hozzánk olyan erdészek is, akik szakmunkások voltak, de érettségit szerettek volna. Bár a munkát a sokféle tananyag nagyban nehezítette, szép emléket őrzök erről az időszakról, ennek köszönhetem, hogy pályakezdőként gyorsan fejlődhettem.”
Barcsról Szegedre
Csigér István hat év után, 1991-ben ment át a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolába, az akkori igazgató, dr. Kánitz József ajánlására. „Ő a jogelődünkként működő Ságvári Gimnázium biológiatanára volt, azért ismert engem, mert tanárjelöltként nála gyakoroltam. Az iskolában dolgozott dr. Németh Endre tanár úr is, aki a középiskolai biológiatanárom volt, utána pedig az egyetemen is pátyolgatott. A gimnáziumban egyből biológia szakvezető tanárként kezdtem meg a munkát, tehát már nem csak a diákokat oktattam, hanem a szakos egyetemi hallgatók képzésébe is bekapcsolódtam. Vezettem iskolai gyakorlatokat, vizsgáztattam a leendő pedagógusokat. A tanárképzésben ma is részt veszek, félévente 3-5 tanárjelölt tanít és gyakorol mellettem.” A pedagógus a kétszintű érettségi bevezetése előtt a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész és a természettudományi karán is rendszeres felvételibizottsági tag volt kérdezőtanárként, a biológiaszakos tanárjelöltek államvizsgáján pedig ma is jelen van. Ott több mint 20 éve állami záróvizsga-bizottsági tag, amit meghatározó és büszkeségre okot adó feladatnak tart.
A pedagógus az iskolai és egyetemi feladatok mellett mellett publikálni is elkezdett, oktatási témákban már sok cikke megjelent, írt könyvismertetőt is. A Maxim kiadónál külsős szakértőként és szerkesztőként szerzett tapasztalatot, amikor pedig megrekedt egy tankönyvsorozat készítése, szerzőtársakkal írt két újabb kötetet. Ez annyira tetszett a kiadónak, hogy tervbe vettek egy újabb, kifejezetten szakképző iskoláknak szóló sorozatot, úgymond egy egyszerűsített változatot. „Ennek egyedüli szerzője voltam, 2012-ben el is készült belőle az első kötet, de forgalomba – mivel akkoriban jelent meg a tankönyvkiadást centralizáló törvény – sajnos már nem került. A kiadó munkatársai azt mondták, hogy ez volt a legjobb tankönyv, amit eddig láttak, de nem tudták vállalni az átdolgozással és újbóli kiadással járó költségeket.” Bár ez a hír nem volt örömteli, a 2012-es év pozitívumokat is hozott, hiszen ekkor indult el a Nemzeti Tudósképző Akadémia elődjeként működő Szegedi Tudós Akadémia. Csigér István ott volt azon a megbeszélésen is, amelyen megszületett a program ötlete. „Emlékszem, öten vettünk rajta részt, Hegyi Péter professzor és Varró András professzor, Bán Sándor tanár úr és Gál Béla, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium akkori igazgatója. A munkát már abban az évben megkezdtem Szent-Györgyi tanárként, majd 2015-ben a Szent-Györgyi vezetőtanár címet is megkaptam.”
Főszerepben a labor
A tudósképzős programnak a gimnázium tetőterében kialakított Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium (SzeReTeD) ad helyet, Csigér István ott tartja a laborgyakorlatokat saját diákjainak és a környékbeli iskolák tanulóinak. Érkeznek hozzá gyerekek a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumból és a Deák Ferenc Gimnáziumból, Makóról, Kistelekről és Kiskunhalasról is. Ha a diákok sertésszívet boncolnak, akkor arról is gondoskodik – külön egyeztetve erről a bontást végző hentessel –, hogy az a laborba a lehető legjobb állapotban, ilyen célra előkészítve érkezzen. „A programban a gyerekek érdeklődésére és kíváncsiságára építünk, azt szeretnénk felkelteni. Fontos, hogy ezáltal már ebben az életkorban kedvet kapjanak a manuális tevékenységekhez, és ilyen területen tapasztalatot szerezzenek. A leghatékonyabb tanulási forma ugyanis ez. Az akadémiai csoportok foglalkozásait mindig én szervezem, és a legtöbbször én is tartom. Arra különösen büszke vagyok, hogy olyan gyakorlatunk is van, amit én indítottam el, és aminek nyomán már több Szent-Györgyi vezetőtanár is felvette a kapcsolatot a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékével. A közreműködésükkel olyan laborgyakorlatot végezhetünk, amin a muslincák genetikáját vizsgáljuk. Szintén nagy örömmel tölt el, hogy már volt olyan tanárjelöltem, aki bekapcsolódott a laborgyakorlatok vezetésébe, tavaly tavasszal egyedül is vezetett ilyet.”
Az iskolát vendégelőadók és ifjú mentorok is felkeresik évente egyszer-kétszer, volt már köztük olyan is, aki gimnazistaként Csigér István tanítványa volt, majd szépen haladt előre a tudományos ranglétrán. Találkozott már a gyerekekkel olyan egykori diák is, aki a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozik Deli Mária professzor mellett, és önálló kutatócsoportja van. Csigér István hisz abban, hogy a ma még középiskolás diákjai közt is lesznek olyanok, akik a jövő kutatói lehetnek. Vagy ha szigorú értelemben vett kutatók nem is feltétlen lesznek, de jó egészségügyi szakemberek biztosan.
2024.01.25.