2024. december hónap legjobb diákja: Gergely Tímea
„A tudósokat mindig másnak képzeljük, pedig olyanok, mint mi, kíváncsiak és érdeklődőek”
Szorgalma kiemelkedő, a nyári NTA tábor óta pedig havi rendszerességgel visszajár a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont egyik laborjába, hogy bővítse tudását, fejlessze képességeit. Az élettudományok borzasztóan érdeklik, de jövőjét nem orvosként képzeli, hanem kutatóként. Decemberben Gergely Tímea, a Kecskeméti Református Gimnázium végzős tanulója lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb diákja.
Tímea a természettudományok iránt kiskora óta érdeklődik, kíváncsiságát legelőször a növényekkel kapcsolatos kérdések keltették fel. Élénken emlékszik például arra, amikor elmagyarázták neki, miért hullanak le a levelek ősszel. Mivel a gimnáziuma hatosztályos, már kilencedikesként csatlakozhatott az NTA programjához, azóta pedig sok programon részt vehetett. „Laborgyakorlatokon végezhettünk például gélelektroforézist és PCR-vizsgálatot, Elisa-tesztet, boncolhattunk állatokat és különböző szerveket is. Voltunk többször skill laborban, ami szintén érdekes volt. Bemehettünk kórházi osztályokra is, és megtudhattuk, melyiknek mi a feladata. Élveztük azt is, amikor kipróbálhattuk a VR-szemüveget. Professzorok és egyetemi hallgatók az iskolánkban is tartottak már előadásokat, a legkülönfélébb témákról.” Tímea gimnáziumát 2024 tavaszán Brian Kobilka Nobel-díjas tudós, a Stanford Egyetem molekuláris és sejtfiziológiai tanszékének professzora is felkereste, és vele tartott Martin Morad professzor is, aki a regeneratív medicina és a sejtbiológia professzoraként jelen van a Dél-karolinai Orvosi Egyetemen (MUSC), a Dél-karolinai Egyetemen (USC) és a Clemson Egyetemen is. A tudósok nemcsak az iskola laborját látogatták meg, hanem a díszeremben előadást is tartottak, a diákok pedig kérdéseket is feltehetnek nekik. Ezen a beszélgetésen Tímea egy osztálytársával moderátor volt. Morad professzorral személyesen is beszélgetett, ami nagy élmény volt számára. „A tudósokat mindig másnak képzeljük, pedig olyanok, mint mi, kíváncsiak és érdeklődőek. Foglalkoztatta őket az is, hogy a laborban mit csinálunk, mi a feladatunk. Ez számunkra nagyon motiváló.”
A tavaly decemberi Nobel-díjas konferencia előtt Kecskemétre nem érkeztek kutatók, de Tímea ellátogathatott Szegedre, és ott meghallgatta a díszvendégek előadásait. „Nagyon tetszett mindegyik, köztük Ole Petersen prezentációja is. Ő a patch clamp technikáról is beszélt, amiről már többször hallottam, tartottak már róla nekünk előadást is. Nagyon érdekelt, hogy miként találták fel ezt a módszert. Fantasztikus előadást tartott Martin Chalfie is, aki a zöld fluoreszcens fehérje felfedezésével, és annak jelölőanyagként való alkalmazásával érdemelte ki a Nobel-díjat. Szerencsés egybeesés volt, hogy nem sokkal a konferencia után részt vehettem a Pécsi Tudományegyetem egyik nyílt napján, ahol magam is láthattam zöld fényt kibocsátó állatokat.” A szegedi Nobel-díjas konferencián Shahrokh Shariat előadása is lekötötte Tímeát, tetszett neki, hogy annak témája könnyedebb volt. A Bécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikájának vezetője a sikeres akadémiai karrierhez adott praktikus, könnyen befogadható tippeket a hallgatóságnak, amire mindenkinek felcsillant a szeme.
Tímeát a kutatás régóta vonzza, így örült, hogy tavaly nyáron az NTA táborában is elmehetett, és ott a labormunkát élesben is kipróbálhatta. „A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, Deli Mária professzor laborjában tölthettünk el egy hetet, és megismerhettük a vér-agy gát modelleket. A társam Pusztai Péter volt, aki a kaposvári Táncsics Gimnázium végzős diákja. Bár az NTA-s tábor a nyár közepén volt, mi augusztusban megkérdeztük a mentorainkat, hogy visszamehetnénk-e hozzájuk még egy hétre. Nyitottak voltak, így dolgozhattunk tovább. Én azóta is visszajárok az ottani laborba havi rendszerességgel, és amikor csak tud, jön Péter is. Neki Szeged sajnos messze van, nem olyan könnyű eljutnia oda, mint nekem. A kutatóintézetben mindig mást csinálunk. Végeztünk már sejttenyésztést, és megtanították nekünk azt is, mit jelent steril környezetben dolgozni. Ez nagyon hasznos tudás, örülök, hogy elsajátíthattam. Most humán epithel sejteken kísérletezünk, azokon vizsgáljuk egy gyógyszermolekula átjutását. Ezzel a TUDOK-ra is beadtuk a nevezésünket.”
Versenyeken már korábban is indult Tímea. Ilyen volt például a biológia OKTV és a Semmelweis Egészségverseny, amin iskolai csapatával nevezett be. Egy osztálytársával már részt vett a Stockholmi Ifjúsági Víz Díjon is. „Erre a 2022-es Nobel-díjas találkozón hívta fel a figyelmünket egy egyetemista, akivel a kerekasztal-beszélgetésen ismerkedtünk meg. A versenyre egy kutatással lehetett nevezni, amiben mi azt vizsgáltuk, hogy a nyílt vizekben mennyire vannak jelen a permetezőszerek. Ez nagyon hasznos volt, mert rengeteg tudományos cikket kellett hozzá elolvasnunk angolul, és a maga a verseny is angolul zajlott.” Tímea a jövőjét kutatóként képzeli, a tudományos munkát megunhatatlannak érzi. Foglalkoztatja minden, ami biológiai területéhez kötődik, beleértve a biotechnológiát is, így felvételi jelentkezését is ehhez igazodva adja majd be.
2025.01.21.