2024. február hónap legjobb hallgatója: Molnár Kornél
„Azon sejttípusokat is kutatjuk, amelyek az mRNS-vakcinák expressziójáért felelnek”
Ötödéves orvostanhallgató a Semmelweis Egyetemen, tavaly ősszel az MD-PhD képzésbe is bekapcsolódott. Az mRNS-alapú vakcinák működési mechanizmusait kutatja, egyebek mellett ehhez kötődően vizsgálja a laborban a nyirokérműködést is. Februárban Molnár Kornél lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb egyetemi hallgatója.
Molnár Kornél harmadéves orvostanhallgatóként kapcsolódott be az NTA programjába, egyből azt követően, hogy az országossá vált, és a szegedi mellett a többi orvosképző egyetem is csatlakozott hozzá. Egyetemi tanulmányai elején még nem gondolta, hogy a kutatás ennyire magával fogja ragadni, kezdeti terve az volt, hogy sebész lesz. „Változást az hozott, hogy anatómiaórán rájöttem: nincs meg az ehhez szükséges manualitásom. Utána kezdett el érdekelni a belgyógyászat, azon belül is a nefrológia. Az NTA programjában dr. Jakus Zoltán a mentorom, akinek nyirokér-kutatócsoportjához azt követően csatlakoztam, hogy 2021 júliusában letettem az orvosi élettan szigorlatomat. A munkám irányítójaként még dr. Kovács Gábor van mellettem a kutatócsoportban. Az egyetemi tanulmányokat nem egyszerű összeegyeztetni a tudományos munkával, de nagy segítség, hogy a mentoraim és a laborban dolgozó munkatársak rugalmasak.” Kornélnak az MD-PhD témája is a nyirokerekhez kötődik, abban azt vizsgálják, hogy a különböző szervek nyirokereinek milyen funkcionális szerepük van mind a fiziológiás, mint a patológiás állapotokban.
Kapcsolódik a nyirokrendszerhez az a kutatás is, amiben Kornél az mRNS-alapú vakcinák működési mechanizmusait vizsgálja. „Ide a nyirokerek azért kötődnek, mert kulcsfontosságú szerepet töltenek be sok immunfolyamatban, befolyásolják a kiváltott immunválasz mértékét, minőségét. Mi a kutatásunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez miképp zajlik az mRNS-alapú vakcináknál. Ennek feltárását lépésről lépésre végezzük. Először azt vizsgáltuk, hogy az injektálás területéről milyen mechanizmusokkal jut el a vakcina a lokális nyirokcsomókhoz, majd azt, hogy hogyan alakul ki a megfelelő immunválasz. A témát egyre mélyebben vizsgáljuk, most azt nézzük, hogy például a hatóanyagot pontosan milyen sejtek veszik fel az injektálás területén, és juttatják el a nyirokcsomókba, majd adják át más immunsejteknek. Azoknak a sejttípusoknak az azonosításán és karakterizálásán is dolgozunk, amelyek az immunizálásra használt vakcinakomponensek expressziójáért felelnek.” Ehhez a témához kötődött Kornél azon előadása is, amivel a Semmelweis Egyetem idén februári TDK konferenciáján elnyerte a Kísérletes és klinikai immunológia szekció I. díját, így jogosultságot szerzett a 2025-ös országos TDK-konferencián való részvételre.
Tavaly ősszel Kornél első díjat nyert a rektori pályázaton is, ami a kutatói munkáját nagyban megkönnyítette. „Erről a pályázatról tudni kell, hogy aki hasonló helyzetben van, mint én – tehát már régebb óta kutat, és van egy-két forróbb témája –, annak nem kell megvárnia a hatodévet, hanem már ötödévesként is beadhatja rá a pályaművét. Ez azért jó, mert ha azzal dobogós helyezést érünk el vagy különdíjat kapunk, akkor a munkát el lehet fogadtatni szakdolgozatként is. Ez megkönnyíti az utolsó egyetemi évemet, mert így jövőre már nem kell diplomamunkát írnom – csak meg kell azt védenem –, így több időt tudok a tudományon munkára szánni.” Kornélnak a kutatásaihoz kapcsolódóan több publikációja is előkészítő fázisban van, most egy társszerzős cikkét fogadta el egy rangos tudományos folyóirat. „Annak témája távol áll az mRNS vakcinák kérdéskörétől, de a nyirokerek funkciójához ugyanúgy kötődik. Ez a kutatás a kontakt hiperszenzitivitásról szól, ami egy olyan késői típusú túlérzékenységi immunreakció, amelynél a szervezet először találkozik egy antigénnel, és az ellen szenzitizálódik. A tudományos munkát végzett orvosként is szeretném folytatni. Úgy gondolom, hogy a klinikai és a kutatói pálya akár egymás mellett is működhet, nagyon örülnék annak, ha ez nálam is megoldható lenne.”
2024.03.07.