2024. október hónap legjobb hallgatója: Váróczy Csongor
„Azt vizsgáljuk, hogy a daganatsejtek és az immunsejtek hogyan tudnak egymással kommunikálni”
A Debreceni Egyetem negyedéves orvostanhallgatójaként olyan kutatásokban vesz részt, amelyek a daganatos betegségekhez és a kísérletes immunológia területéhez kapcsolódnak, de jövőjét nem onkológusként képzeli el, hanem olyan intenzívesként, aki jártas az immunológia területén is. Októberben Váróczy Csongor lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb egyetemi hallgatója.
Váróczy Csongor másodéves orvostanhallgatóként kapcsolódott be a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjába, a tudomány iránt pedig már középiskolásként, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium diákjaként is érdeklődött. „Nagyon jók voltak a biológia- és kémiatanáraim – Krakomperger Zsolt és Muzsnay Zoltánné Murai Enikő –, mindig motiváltak engem és biztattak arra, hogy induljak versenyeken. Az ilyen megmérettetéseket azért szerettem, mert túlmutattak az aktuális tananyagon, igényelték azt, hogy az egyes témákban jobban elmélyüljek. Azt gondolom, innen fakad a tudományos érdeklődésem, ami az egyetem megkezdését követően sem hagyott alább. Bár rengeteget kellett tanulnom, nagyon örültem, amikor az első félévben Virág László professzor, az egyetem Orvosi Vegytani Intézetének vezetője lehetőséget adott arra, hogy becsatlakozzak a laborjuk munkájába. Az ottani projektek egyből megfogtak, és máig szívesen veszek részt bennük.”
Csongor az NTA képzésébe a kutatások megkezdése után lépett be, addigra már volt saját témája is. „A mentorom Bácsi Attila professzor lett, akivel nagyon inspiráló együtt dolgozni, ő tervezi a kutatások fő irányvonalát is. Az NTA-s csatlakozás ötletét az adta, hogy azt éreztem: a Tudósképző Akadémia programja még jobban segítheti a szakmai fejlődésemet. A képzést mindenkinek csak ajánlani tudom, mert fantasztikus lehetőségeket rejt. A szegedi konferenciákon találkozhatunk és beszélhetünk Nobel-díjas kutatókkal és olyan tudósokkal, akinek a nevét amúgy csak a tankönyvekben látjuk. Ez hihetetlenül inspiráló. Részt vettem Szegeden olyan kerekasztal-beszélgetésben is, amin gimnazistákkal beszéltem az egyetemi programról. Mivel köztünk kicsi a korkülönbség, jobban képet adhatunk nekik az egyetemi életről, annak az útnak a megtalálásáról, ami a személyiségükhöz a legjobban passzol. Elmondhatjuk nekik azt is, hogy miképp tudjuk összeegyeztetni a tanulást, a sportolást és a kutatást.” Csongor tagja a Debreceni Orvostanhallgatók Egyesületének is, aminek az egyik fő profilja prevenciós előadások tartása. Járnak gimnáziumokba és általános iskolákba, sőt időnként még óvodákba is. Az ilyen jellegű tudásátadást Csongor szintén fontosnak tartja.
Az immunrendszer közbeszól
„A kutatásokban való részvételt nem könnyű összehangolni az orvosi tanulmányokkal és az egyéb programokkal, de hála a mentorok rugalmasságának, az ilyen jellegű akadályokat le lehet győzni. Debrecenben az is nagy segítség, hogy a laboratóriumi helyszín könnyen elérhető, így nemcsak a délutáni órákban tudok ott dolgozni, hanem akár a lukas óráiban is át tudok menni, és meg tudok csinálni egy-egy kísérleti lépést. Bár a feladatok többségét a junior mentorommal, Kókai Endrével végzem, vannak olyan eljárások, amelyeket már rutinszerűen meg tudok csinálni egyedül is. A kísérleti eljárások tervezése és a protokollok kidolgozása mindig közös munka, amiben részt vesz a teljes csapat.”
Csongorék kutatási témája a daganatos betegségekhez és a kísérletes immunológia területéhez kapcsolódik. „Mi a laborban azt vizsgáljuk, hogy a daganatsejtek és az immunsejtek hogyan tudnak egymással kommunikálni. Azt az érdekes jelenséget tanulmányozzuk, aminél a rosszindulatú daganatsejtek át tudják úgy programozni az immunrendszert, hogy az segítse a daganat növekedését, és azzal együtt hozzájáruljon a betegség progressziójához. Ha kísérleteinkkel sikerül ennek a hátterét feltárni, akkor kiderülhet az is, hogy miként lehet ezt megakadályozni, illetve elérni azt, hogy az immunrendszer hatékonyan pusztítsa el a tumorsejteket.” Ennek a projektnek azért van komoly jelentősége, mert azok a daganatellenes szerek, amelyeket jelenleg az orvosok használnak, javarészt citosztatikus hatásúak, és emiatt nemcsak a rákos sejtekre hatnak, hanem a szervezet egészére.
Láttatni a láthatatlant
Csongor nemcsak a labormunkában vesz részt aktívan, hanem bekapcsolódott az eredmények közlésébe is. „Eddig három publikációnk jelent meg, amiből kettő a formája miatt egy kicsit különleges. Ezek nem hagyományos tanulmányok, hanem olyan videócikkek, amelyek kísérleti eljárásokat mutatnak be. Ebben olyan vegyületeket vizsgálunk, amelyek módosítani tudják azt a speciális immunológiai mechanizmust, ami a daganatsejtek megölését célozza. Ez az úgynevezett antitestfüggő daganatsejtölés, vagy az angol megnevezés – antibody-dependent cellular cytotoxicity – nyomán ADCC. A harmadik publikációnk hagyományos formában jelent meg, és az én fő projektemhez, a makrofágok átprogramozásához kapcsolódik.” A kutatómunka mellett Csongor egyetemi versenyeken is indul, és szép eredményeket ér el. A tavalyi és tavalyelőtti házi TDK konferencia molekuláris biológia tagozatán mindkét alkalommal első helyezést ért el, a 2023-as országos TDK konferencia molekuláris biológia tagozatában pedig a második helyen végzett. „Szupernek tartom ezeket a versenyeket, mert rajtuk hallgatóként be tudjuk mutatni a tudományos eredményeinket. A konferenciákon visszajelzéseket is kaphatunk a munkánkról, ami segíti a fejlődésünket, előremenetelünket. Azért is jók az ilyen programok, mert általuk rálátást kapunk a többiek kutatásaira, és egyetemeken átívelően is megismerhetjük egymást.”
Bár kutatási témája az onkológiához és az immunológiához kötődik, Csongor nem onkológusként képzeli a jövőjét, sokkal inkább intenzíves orvosként. „E területnek a belgyógyászati, immunológiai részével szeretnék foglalkozni, az intenzívterápiát és az immunológiát szerezném kombinálni. Azért tartom ezt fontosnak, mert napjainkban az autoimmun betegségek is nagy kihívást jelentenek, és az ilyen betegeknél gyakoriak az olyan komplikációk, amelyek intenzíves hátteret is igényelnek. Ugyanakkor jelenleg kevés olyan szakember van, aki ezen a két területen egyszerre jártas. Nagyon kreatív és érdekes része ez az orvoslásnak, aminek egy kis manuális része is van.” Bár a végleges döntés még nem született meg, Csongor elképzelhetőnek tartja, hogy az orvosi diploma átvétele után párhuzamosan kezdi meg a szakorvosi képzést és a PhD képzést. A tudományos munkát semmiképpen nem szeretné abbahagyni, azt folytatni szeretné praktizáló orvosként is.
2024.11.20.