2025. január hónap legjobb hallgatója: Czikkely Márton
„Találtunk egy olyan antibiotikum-csoportot, ami sokkal jobban ellenáll a rezisztencia kialakulásának”
Fő kutatási területe az antimikrobális rezisztencia, munkája során pedig szép sikereket ér el. Idén januárban egy elsőszerzős és egy társszerzős közleménye is megjelent nagy presztízsű szakmai lapokban, és nemrég publikáltak egy újabb tanulmányt, aminek társszerzője volt. Januárban Czikkely Márton Simon, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont másodéves PhD hallgatója lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb hallgatója.
Czikkely Márton a fővárosi Városmajori Gimnáziumban érettségizett, és már a középiskolás években érdekelte a biológia. Tanára dr. Jánossyné dr. Solt Anna volt, neki köszönhetően ismerhette meg a kutatás szépségét, és miatta juthatott el a szegedi Nobel-díjas találkozókra már kilencedikes korától. „A kutatói pálya soha nem volt számomra kérdés, egyedül azon dilemmáztam, hogy biológus legyek-e vagy orvos. Végül az utóbbi mellett döntöttem és Szegedre jelentkeztem, aminek két oka volt. Az egyik, hogy akkoriban az NTA felsőoktatási programja csak ott volt elérhető, a másik pedig, hogy ott kutatott a leendő mentorom, Pál Csaba. Ő az egyetem kezdete óta támogatja a munkámat, ma is ő a témavezetőm.”
Pál Csabát egy versenynek köszönhetően ismerte meg Márton. A genetikai rendszerek és a biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozó biológus 2015-ben kapott Bolyai-díjat, amihez kapcsolódóan minden évben kiírtak egy ifjúsági Bolyai-pályázatot. Ezen indult el Márton egy olyan pályamunkával, ami az evolúció gyakorlati hasznosítási lehetőségeiről szólt. „A versenyen én lettem az egyik első helyezett, ennek kapcsán találkozhattam Pál Csabával. Megkérdeztem, van-e lehetőség arra, hogy a laboratóriumában kutassak, majd igenlő válaszát követően csatlakoztam a csoportjához. Az egyetemi években is nála kutattam. Eleinte baktériumokban foglalkoztam genommérnöki módszerek fejlesztésével, majd – mivel ez volt a labor fő profilja – áttértem én is az antibiotikum-rezisztencia témakörére.”
Mártonnak az egyetemi tanulmányok mellett nem okozott nehézséget a kutatás, de azért volt több olyan év is, amikor egyéni tanrendre volt szüksége. „Az első tanévet még egyáltalán nem éreztem nehéznek, köszönhetően annak, hogy gimnáziumból erős sejtbiológiai és kémiai ismeretekkel érkeztem. Egyedül az anatómia volt számomra újdonság, de gondot az sem okozhatott. Ebben valószínűleg szerepet játszott, hogy középiskolásként sokat jártunk versenyekre, ami kicsit megedzett bennünket. A másod- és harmadév már keményebb volt, de az egyéni tanrend és a labormunka szervezettsége hatalmas segítséget jelentett. Persze még így is voltak napok, amikor 12 órákat dolgoztam, illetve nyári gyakorlatok, amik után még bementem a laborba, de soha nem éreztem azt, hogy kibírhatatlan lenne a terhelés.”
Sorozatos sikerek
Márton az orvosi diploma megszerzése után egyből elkezdte a PhD képzést, a kutatást pedig ugyanúgy folytatta. Ennek eredményeképp idén januárban a Nature Microbiologyban jelent meg egy elsőszerzős, illetve a Science Translational Medicine-ben egy társzerzős cikke, nemrég pedig publikálták egy újabb társelsőszerzős közleményét is a Nature Communications-ben. A publikációk sokéves kutatómunka eredményei. „Ezeken a projekteken 2020 elején, a koronavírus-járvány miatti nagy lezárások idején kezdtünk el dolgozni. Mindháromnál azt néztük, hogy a fejlesztés alatt álló antibiotikumokra hogyan alakul ki rezisztencia a legveszélyesebb kórokozókban, és megpróbáltuk azt kísérletes módszerekben előrejelezni. Az első cikkünkben arról számoltunk be, hogy rezisztencia már az ilyen gyógyszerek ellen is könnyen kialakul, és annak mechanizmusa hasonló ahhoz, ami a klinikumban már használt antibiotikumoknál is megfigyelhető. Ez amiatt történik, mert az új antibiotikumok nem elég újak. Emiatt várja őket a rezisztencia úgymond készen, egyből a piacra dobásukat követően.”
A második cikkükben Mártonék szintén ezt a trendet írták le, csak a kórokozók egy másik csoportjánál. „Ennek a kutatásnak külön érdekessége, hogy benne olyan szerre is ki tudtunk mutatni rezisztenciát, amit korábban rezisztenciabiztos antibiotikumként tartottak számot. Emellett sok kórokozónál találtunk olyan antibiotikumrezisztencia-mechanizmust, ami rácáfolt a szakirodalmi adatokra. Jó hír viszont, hogy nemcsak rossz híreket publikálunk: a most megjelent cikkünkben egy olyan antibiotikum-csoportot mutatunk be, ami talán sokkal jobban ellenáll a rezisztencia kialakulásának. Ezek kettős hatásmechanizmusa különleges, ami azt jelenti, hogy egyrészt támadják és átjárhatóvá teszik a baktériumok membránját, másrészt gátolják a sejt valamely életfunkcióját. Úgy tűnik, hogy ez a két hatás egyszerre alkalmazva rezisztenciabiztossá, vagy legalábbis arra kevésbé hajlamossá teheti az antibiotikumokat. Ezzel az antibiotikum-fejlesztés fontos irányát jelölhetjük ki.” Ilyen jellegű antibiotikumok már ma is vannak piacon, de az új kutatásból látszik, hogy nemcsak az a lényeg, hogy a gyógyszerek hatásmechanizmusa többféle legyen, hanem az is, hogy a velük támadott célpontok pontosan milyen feladatot végeznek.
Mártonnak a PhD-képzéséből még két éve van hátra, a fokozatszerzés után pedig mentorként is szívesen bekapcsolódna a programba. Junior mentorként már most segíti egy harmadéves orvostanhallgató munkáját, és laborjukban fogadnak olyan biológiatagozatos diákokat is, akik Márton egykori gimnáziumába járnak. Nekik nemcsak a laboratóriumot mutatják be, hanem mesélnek a munkájukról, a belföldi és külföldi lehetőségekről. Mivel a tudományos pályán íratlan elvárás a külföldi posztdoktori kutatás, Mártonnál is tervben van ilyen, de utána mindenképpen visszatérne Szegedre.
2025.02.26.