2024. november hónap legjobb mentora: Acsády László
„A talamusz magvaihoz zavarba ejtően sok viselkedési hatás köthető, ezeket igyekszünk feltérképezni”
A talamuszkutatás nemzetközileg elismert szakértőjeként mentorálja laborjában az NTA-s hallgatókat, akik ott a legújabb idegtudományi technikákat sajátíthatják el, és megismerhetik a legkorszerűbb neuroanatómiai, viselkedésvizsgálati, optogenetikai módszereket. 2024 novemberében Acsády László, a HUN-REN KOKI Thalamus Kutatócsoport vezetője lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb mentora.
Acsády László már az indulásakor vonzónak tartotta a Nemzeti Tudósképző Akadémia programját, mert látta, hogy az nagy hangsúlyt fektet a tehetséges diákok reflektorfénybe helyezésére. „Ez nagyon fontos, mert ha egy diák előszűrés nélkül kezd el TDK-zni egy laborban, akkor megesik, hogy hetek-hónapok telnek el, mire kiderül, hogy egyáltalán alkalmas-e a kutatói pályára. Előny az is, hogy az NTA programja a tudományos fokozat megszerzésééig utat mutat a hallgatóknak, ad nekik erkölcsi és anyagi támogatást is. Ez különösen fontos, mert egy fiatal kutató nehezen tud fenntartani albérletet” – mondja a professzor. A Széchenyi-díjas neurobiológusnak két tudósképzős hallgatója van, illetve volt: egyikük Tóth Boglárka, aki idén végzett a Semmelweis Egyetemen orvostudományi karán, a másikuk Kóta Kata, aki most negyedéves.
„Boglárka a gimnázium végén kezdett el érdeklődni a kutatás iránt, az NTA programjába pedig az utolsó egyetemi évében lépett be. Fantasztikus tudása van, műt állatokat és foglalkozik optogenetikával, végez anatómiai munkákat és viselkedési kutatásokat. A Semmelweis Egyetem mellett a Pázmány Péter Egyetemen is tanult matematikát és informatikát, így elemzéssel is foglalkozik, maga írja az ahhoz szükséges számítógépes szkripteket. Egészen komplex statisztikai számításokat is el tud végezni, ami segíti annak eldöntését, hogy melyik beavatkozásunk mondható sikeresnek.” Boglárka már egy olyan publikációt is jegyzett társszerzőként, amit az idegtudományok vezető folyóirata, a Nature Neuroscience publikált, és amely nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki. Hamarosan egy másik cikke is megjelenhet, amiben már megosztott elsőszerző lesz. „Ebben a munkában Boglárka az agykéreg és a talamusz interakcióját vizsgálta viselkedéses, mozgástanulásos kísérletekkel. Ezek a vizsgálatok azért fontosak, mert felfedeztünk a két terület között egy új kommunikációs pályát, ami a remények szerint új alapokra helyezi a két struktúra kommunikációjának a megértését.”
Főszerepben a talamikus magok
Acsády professzor másik hallgatója egy olyan kutatási projektbe kapcsolódott be, ami a talamusz középvonali magvaival, azok kapcsolatrendszerével, morfológiájával foglalkozik. „A talamusz ezen magvaihoz zavarba ejtően sok viselkedési hatás köthető, ezeket igyekszünk feltérképezni. Kapcsolatba hozták már őket a kábítószer-függőséggel és a táplálkozási zavarokkal, a depresszióval és a félelemmel, a viselkedési stratégiák egymás közti váltogatásával is. Ezek a hatások gyakran egymásnak is ellentmondanak, nehéz őket megérteni anélkül, hogy részleteikben térképeznénk fel őket. Azt is tisztáznunk kell, hogy az egyes magvak serkentése vagy gátlása kifejt-e valamilyen különleges hatást.” A talamikus magvak kutatáshoz Kata is állatmodelleket használ. Például transzgenikus egerek megfelelő agyterületeibe injektál vírusokat, amelyeknek segítségével fluoreszcens, illetve konfokális mikroszkópban láthatóvá tehetőek és vizsgálhatók a magba érkező idegsejtnyúlványok. Kata munkája során érdekes és egészen váratlan felfedezéseket is tett. Egyértelművé vált például, hogy a talamusz középvonali magvaiba nagyon sok agyterület küld idegrostokat. Ez is magyarázhatja, hogy ez a terület nagyon sok viselkedésbeli hatást kiválthat.
„Kata munkáját ketten vezetjük Bíró Lászlóval, aki junior mentorként kapcsolódott be az NTA programjába. Neki a kutatásokban szintén úttörő szerepe van. Kata nemcsak a labormunkában jó, hanem kiváló az előadói képessége is. Tavaly az első témájával meg is nyerte az egyetem házi TDK versenyét, és előadó lesz az országos konferencián is. Van már Katának társszerzős cikke is, és hamarosan megjelenhet a második is egy eltérő témában. Itt ki kell emelnem, hogy erősen dilemmáztam azon, hogy a karrierjének az tesz-e jobbat, ha egy kutatási területben nagyon elmélyül, vagy ha több területet és technikát megismer. A véletlen hozta úgy, hogy egy revízióra visszaküldött cikkünk miatt egy másik kutatási területbe is belekóstolhatott, foglalkozhatott az agykéreg, az agytörzs és a talamusz interakciójával is. Megtanult új technikákat is, végzett például viselkedéstani kísérleteket és foglalkozott optogenetikával. Így kerülhetett be társszerzőként a hamarosan megjelenő cikkünkbe. Az új kutatási terület annyira megfogta Katát, hogy idén azzal is elindul a TDK-n.”
Ugyan Acsády professzor az NTA középiskolai képzésében nem vesz részt mentorként, de laborjával életre hívott egy középiskolai programot is. Ennek előzménye az volt, hogy egyik kutatója – Gulyás Attila – útjára indította a Szürke Állomány című tudományos blogot, aminek egyre több középiskolás követője lett. Gulyás Attila nekik ajánlotta fel annak lehetőségét, hogy mentorként behozza őket a laborba, hogy testközelből is megismerkedhessenek a kutatással. Ezt a kezdeményezést Acsády professzor is örömmel fogadta, jelentkezhetnek rá akár NTA-s diákok is.
2024.12.17.