„Azokat a versenyeket szeretem, amelyek kreativitást, problémamegoldó gondolkodást igényelnek”
Már az általános iskola végén tudta, hogy tanár szeretne lenni, egyértelmű volt számára az is, hogy a természettudományokat választja. Szereti, hogy ezek a tárgyak állandóan megújulásra és tanulásra késztetik, a tudás iránti vágyat pedig igyekszik diákjainak is átadni. Decemberben dr. Veresné Kis Krisztina, az Egri Dobó István Gimnázium biológia-földrajz szakos mestertanára lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb középiskolai oktatója.
Veresné Kis Krisztina már az általános iskola hetedik osztályában, a természettudományos tárgyak szétválásakor eldöntötte, hogy a tanári pályát választja. Nagy hatást gyakorolt rá, hogy volt egy kiváló biológia-földrajz szakos tanára, aki fantasztikusan oktatta ezeket a tárgyakat. Ez adódott hozzá ahhoz, hogy a természetet gyerekkora óta imádta. „Ózdon nőttem fel, rengeteget kirándultam a környékbeli erőkben és hegyekben, ahol szerettem megfigyelni a növényeket és az állatokat. Meghatározó élmény volt számomra a közvetlen tapasztalatszerzés. Amikor a tanári hivatást választottam, már tudtam, hogy az általam kedvelt tantárgyakat ilyen élményeken keresztül a diákjaimhoz is közel tudom majd hozni. A biológiatagozatosaimat most is minden évben viszem terepgyakorlatra.”
A pedagógus a Debreceni Egyetemen biológia-földrajz szakán szerezte diplomáját, ahol neves professzorokat ismerhetett meg. „Ilyen volt Borsy Zoltán professzor, aki természetföldrajzot tanított, vagy Szabó József professzor, aki geomorfológiával foglalkozott. De említhetném Jakucs Pál professzort is, aki a növénytant tanította nekünk. Akkoriban még nem vettek fel olyan sok embert az egyetemekre, mint manapság, mi például csak tizenhatan voltunk csoporttársak, így mindenki ismert mindenkit. Remek közösség alakult ki, szép emlékeket őrzök mindenkiről.” A tanárnő a végzés után a miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban kezdett el tanítani biológiát és földrajzot, majd amikor megtudta, hogy az akkori nevén Eszterházy Károly Főiskola kihelyezett környezetvédelem-tanári szakot indít a városban, jelentkezett arra is. Mivel időközben megszületett első gyermeke, a képzés második évét már kismamaként végezte el. „A tudásvágy mindig dolgozott bennem, és úgy gondoltam, a környezetvédelem remek kiegészítője lesz az alapszakjaimnak. Sok új ismeretet adott a képzés, és egyben nagyon jó szemléletet is. Ott ismertem meg Szentesi Csillát is, aki a csoporttársam volt, később pedig ő lett az NTA miskolci területi központjának a vezetője.”
Kell a tehetséggondozás
A pedagógus nem sokkal később költözött Egerbe a családjával, de pályatársával a kapcsolata nem szakadt meg: ő volt az, aki 2022-ben megkereste azzal az ötlettel, hogy hozzanak létre területi központot az Egri Dobó István Gimnáziumban is. A tanárnő ekkor már sok éve tanított ott, és egyből felvette a kapcsolatot a Tudósképző Akadémiával. A tehetséggondozás korábban is szívügye volt, szánt rá időt már a Zrínyi Ilona Gimnáziumban is, később pedig ehhez igazodó képzéseket is elvégzett. Gyakorlatvezető mentortanár végzettséget 2010-ben szerzett, majd öt évvel később tehetségfejlesztő tanárit is. „Ezt azért tartottam fontosnak, mert nagyon sok tehetséges diákkal találkoztam, és szerettem volna egy kicsit tudatosabban fejleszteni őket, még jobban kibontakoztatni a képességeiket. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatóit több mint egy évtizede mentorálom és szakvezetem, néhányukkal a végzésük után is tartom kapcsolatot. Látom, hogy kiváló tanárok lettek belőlük.” Segítette a tanárnő az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Technikumhoz tartozó labor szakmai anyagainak elkészítését is. Laborfüzeteket írt földrajzból és biológiából, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felkérésére pedig lektorált digitális tananyagokat is.
Amikor a Dobó István Gimnázium 2022-ben területi központként belépett az NTA programjába, a tanárnő kapcsolatrendszere révén elkezdte felvenni a kapcsolatot a többi egri középiskolával is. Boldog volt, hogy a kollégák pozitívan fogadták megkeresését, felismerték a programban rejlő lehetőségeket. Az iskolában zajló NTA-s képzéshez mára nyolc intézmény csatlakozott, a pedagógus pedig már több mint 150 diákkal – köztök 40-50 sajáttal – dolgozik együtt. A gyakorlatokat péntek délután tartják, és hatalmas irántuk az érdeklődés. A gyerekek nagyon motiváltak, kíváncsiak a kutatásokra. „Meghatározó élmény számukra a szegedi Nobel-díjas találkozó is, amin világhírű tudósokkal találkozhatnak, beszélhetnek egyetemistákkal. Az ilyen találkozások azért is jók, mert a gyerekek megkérdezhetik, hol milyen típusú a képzés, mire kell figyelniük. Ez hatalmas motivációt jelent számukra. A diákok a konferencia programjai közül mindig kiemelik ezeket a beszélgetéseket, szeretik, hogy azokon az egyetemisták elmondják a nehézségeket is. A találkozókon elhangzanak praktikus tanácsok is, például, hogy a kollégiumi jelentkezéskor mire kell figyelni. A legutóbbi Nobel-díjas találkozóra öt diákot vittem, és a Neumann János Gimnáziumból hármat hozott az ottani kolléganőm.”
Több mint versenyzés
A pedagógus szívesen vállal egyéb feladatokat is. Például jó ideje ő a gimnázium biológia-kémia-földrajz munkaközösségének vezetője, és ő koordinálja az iskola belső önértékeléséhez kapcsolódó teendőket is. Hozzá tartozik az ökoiskola, korábban pedig a pénziskola terület koordinálását is ő végezte. Emellett ő szervezi az iskolai tehetséggondozáshoz kapcsoló ügyeket. „Több területen van nálunk tehetséggondozás, annak a biológia csak az egyik szegmense. Van többek között történelmi, irodalmi, természettudományos önképzőkörünk, anyanyelvi szakkörünk, színvonalas énekkarunk. A Természettudományi Tehetséggondozó Műhelyt 2008-ban hoztuk létre a kollégákkal, imádják a gyerekek és mi is. Nekünk egyfajta relaxációs feltöltődést jelent kedd délutánonként, nekik pedig ismeretszerzést. A műhelymunka részeként kirándulásokat szervezünk, vagy egy-egy ünnepkörre készülünk fel. Múlt hónapban például karácsonyi ajándékokat készítettünk. Ezek a programok a tanár-diák kötődésnek is fontos elemei. Hasonló ehhez az NTA képzés, ahol a diákok természetesnek tartják, hogy a foglalkozások után ott maradnak és együtt pakolunk, mosogatunk el. Így a gyakorlatok után egy kis beszélgetésre is van lehetőségünk. Büszke vagyok, hogy már olyan volt diákom is van, aki bekapcsolódott az NTA egyetemi képzési programjába.”
A pedagógus tanítványait a versenyfelkészülésben is segíti, mindig szem előtt tartva azok jellegét. „Egyéni és csapatversenyekre mindkét tárgyamból készítek fel diákokat. Kifejezettem szeretem azokat a megmérettetéseket, amelyek kreativitást, problémamegoldó gondolkodást igényelnek. A gyerekekkel általában délutánonként vagy a lyukas óráimban foglalkozom. A versenyzést nagyon fontosnak tartom, a tagozatos diákjaimnak mindig ajánlom. Egyrészt segíti a versenytársak megismerését, másrészt azt a tapasztalatszerzést, ami mutatja, hogy állnak a felkészüléssel, hogyan tűrik a stresszt és a versenyhelyzetet. A megmérettetések hatalmas sikerélményt jelenthetnek a gyerekeknek, és segítik a későbbi boldogulásukat is.” A tanárnő a versenyzést minden korosztálynál fontosnak tartja, emiatt szervez kollégáival évek óta biológiaversenyt az egri és a környékbeli általános iskolák 8. osztályos diákjainak. Ennek első és második fordulója írásbeli, az ott feltett kérdések pedig nemcsak elméletiek, hanem utánajárósak is. Van a versenynek otthoni, gyakorlati része is, aminél valamilyen kísérletet kell elvégezniük a gyerekeknek, majd leírniuk a gyakorlati tapasztalatokat. Ezt követi a döntő forduló, ami érzetre egy játékos vetélkedő, de amúgy az ismeretekre épül. Ez fontos, mert aki tanulmányait a Dobó biológiatagozatán szeretné folytatni, annak tisztában kell lennie a természettudományokkal kapcsolatos alapvető információkkal.
Folyamatos megújulás
Veresné tanárnő a felkészülést pedagógusként is fontosnak tartja, a naprakészség számára alapvetés. „A biológia tananyagok ma már olyan területeket is érintenek, amelyeket mi még nem tanultunk az egyetemen. A mi időnkben sok technika még nem is létezett, nem volt elérhető például a PCR és a gélelektroforézis. Ezek elsajátítását az NTA továbbképzései nagyban segítik, a kollégáktól megtanulhatjuk az új eljárásokat, és azt is, hogy azokat miképp lehet átadni a gyerekeknek. A változásokkal nekünk is tartanunk kell a lépést. De pont ezt szeretem a biológiában, és egyébként a földrajzban is: hogy állandóan megújulásra, tanulásra késztetnek. Mert a világ állandóan változik, megújulnak a technológiák is.”
A pedagógus elhivatottsága nyomot hagy a diákokban, egykori tanítványai ma is visszajárnak hozzá az iskolába. Vannak köztük, akik a Természettudományi Tehetséggondozó Műhelyben foglalkozást is vezetnek, vagy éppen a Dobós Tudományos és Művészeti Napokon tartanak előadást. „Őket nemcsak azzal a céllal hívjuk meg, hogy a kutatási területeikről beszéljenek, hanem azért is, hogy meséljenek az életútjukról. Hogy a gyerekek lássák: ők is a Dobóból indultak, és hova jutottak. Ez is mutatja, hogy az álmokat meg lehet valósítani.”
A tanárnő pedagógusi pályája során több elismerést is átvehetett. Kiérdemelte például a Bonis Bona díjat, és kapott már több városi, iskolai tehetséggondozó kitüntetést is. Büszke arra, hogy a Dobóért díjat kétszer is neki ítélték oda, mert mutatja, hogy munkáját iskolája mennyire elismeri. A pedagógus gyerekeire is nagyon büszke, akik mindketten a Dobóban érettségiztek, de a továbbtanulási irányaik már különbözőek voltak. „A lányom elköteleződött a biológia iránt, és a Semmelweis Egyetemre ment, jelenleg gyerekorvos rezidens. Az ő családjából már van egy 2,5 éves unokám, akivel egy új korszak nyílt az életemben. A fiam a Debreceni Egyetemen tanul, a gazdasági informatika területét választotta, rá is nagyon büszke vagyok.”
2025.01.23.