2024. január hónap legjobb tanára: Nyisztor Zsolt
„Nincs külön biológia, kémia és fizika, természettudomány van, azt kellene egyben megérteni”
Azt vallja, hogy a biológia nem létezhet kémia, fizika vagy matematika nélkül, a természettudományos ismeretekhez pedig elengedhetetlen a nyelvtudás. Volt, amikor egyszerre tanított és kutatott, de amikor választania kellett, ő az előbbi mellett tette le a voksát, amit azóta sem bánt meg. Januárban dr. Nyisztor Zsolt, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának biológia és kémia szakos tanára, és egyben igazgatója lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb tanára.
Biológia iránti érdeklődése gyerekkora óta megvan, ez a terület azóta foglalkoztatja, amióta emlékei vannak. Érettségijét a Nagy Lajos Gimnáziumban szerezte, ott kezdett cserkészkedni is 14 éves korában, ami meghatározó volt későbbi pályaválasztásában. Őrsvezetőként általános iskolás gyerekekkel és kisebb gimnazistákkal foglalkozott, de a tanári pálya gondolata csak a középiskolai évek végén, tizenkettedikes korában fogalmazódott meg benne. „Úgy éreztem, ez az út, ez a hivatás az enyém. Ebben nagy szerepet játszott a gimnáziumi biológiatanárom, Kulcsár László, akire máig példaképemként tekintek, sok mindent tanultam tőle. A Pécsi Tudományegyetem biológia szakára jelentkeztem, sok terület érdekelt. Részt vettem kutatásokban is, először az ökológia, majd molekuláris biológia témakörben, később kicsit humán vonalon is, az Élettani Intézetben. Az egyetemen ismertem meg Kollár László professzort, aki nagy tudású kémikus, hatalmas szaktekintély. Az ő közreműködésével mehettem ki fél évre Olaszországba. Óriási élmény volt, akkoriban még nem volt mindennapos egy ilyen ösztöndíj, nem voltak még kitaposott ösvények. A kinti egyetemi élet sokkal nemzetközibb volt, érkeztek diákok mindenhonnan, Latin-Amerikából, Afrikából, a skandináv országokból, sok új barátság született. A hazaihoz hasonló növényélettani laborban dolgozhattam, de sok új módszert megtanulhattam a kint eltöltött fél év alatt. Más témákkal foglalkoztam, mint itthon, de a módszertan ugyanúgy molekuláris biológia volt.”
Az a komplex szemlélet, amit Nyisztor Zsolt képvisel, az ökológiai kutatómunkából indult ki. Kezdetben ugyanis gyöngybaglyok populációdinamikájával foglalkozott, majd közös kutatásba kezdtek a Genetika Intézettel. „Elindult egy olyan projekt, amelynél a baglyokból vérmintákat vettünk, majd azokon populációgenetikai vizsgálatokat végeztünk. Ez gélelektroforézissel és a minták PCR-elemzésével történt, számomra pedig hamar egyértelművé vált, hogy a terepi biológia alátámasztásához erős laborháttér kell.” Nyisztor Zsoltnak a tanulmányok előrehaladásával egyre egyértelműbbé vált, hogy a biológia mellé kell a kémia, anélkül nem lehet megérteni azokat a molekuláris biológiai folyamatokat, amelyek a biológiai mélységét adják. Emiatt kezdte el az egyetemen a kémiai szakot – azt is nappali tagozaton – azzal párhuzamosan, hogy biológiatanárként már félállásban tanított a Nagy Lajos Gimnáziumban. Az alma matertől a biológiai tanulmányok idején sem szakadt el teljesen, a cserkészet miatt folyamatosan visszajárt, szóba került az is, hogy tanárként visszavárják.
Hatni a kíváncsiságra
Nyisztor Zsolt az iskolában elsősorban a gyerekek kíváncsiságára próbál hatni, azt igyekszik felkelteni. Az órák, versenyfelkészítések elején is erre fókuszál, figyelembe véve azt, hogy a diákokat mi motiválja. „Mindannyian más személyiségek vagyunk, a gyerekek érdeklődése is különböző. Van, aki orvos szeretne lenni, van, aki kutatóbiológus vagy mérnök. Ezek az elgondolások sokszor még nagyon gyermekiek és kiforratlanok, de a tudomány iránti érdeklődés mindig közös, engem is mindig ez vitt tovább. Emiatt mondom azt a gyerekeknek, hogy akkor lesznek jók, ha megvan bennük a tudás iránti belső vágy. Ha ez adott, akkor hamar kiderül, hogy nincs külön biológia, kémia és fizika, hanem természettudományok vannak, azokat kell megérteni.”
A kíváncsiságból Nyisztor Zsolt maga is példát mutatott, a kutatással az iskolai feladatok mellett sem hagyott fel. Persze ez nem is tehette volna, hiszen a PhD fokozat megszerzését akkor kezdte meg, amikor már több mint 10 éve dolgozott a gimnáziumban. „A kíváncsiság vitt erre az útra, mindig nagyon érdekelt a tudomány. Ki merem azt is mondani, hogy ebben az időszakban úgy éreztem, a tanári pályám kicsit mélyponton van. Talán azért volt ez így, mert a középiskolás tananyagot már kezdtem átlátni, kellettek az új kihívások. Ehhez társult az, hogy a versenyekre való felkészülés alatt azt éreztem, jó lenne még valamit tanulni. Abban az időszakban Gábriel Róbert professzor úr vezette pécsi doktori iskolát, és azzal együtt a neurobiológiai doktori képzést is. Ő említette egy beszélgetésünk során, hogy lenne egy kutatói helyük – egy levelező PhD hely –, ami érdekelhet engem.” Az ötletet a Nagy Lajos Gimnázium akkori igazgatója is támogatta, tanulmányi szerződés keretében a lehetőséget is megteremtette rá, így Nyisztor Zsolt örömmel jelentkezett a képzésre. Így kanyarodott kicsit vissza a professzionális kutatáshoz.
Kell a tudomány
„A PhD-képzésen dr. Dénes Viktória és dr. Gábriel Róbert lett a témavezetőm, tőlük rengeteget tanultam. Hat évig maradtam az egyetemen tudományos segédmunkatársként, amiből szigorúan véve négy évet töltöttem a PhD tanulmányaimmal. Benne voltam a Nemzeti Agykutatási Programban, eljutottam nemzetközi konferenciákra, sok kihívást és újdonságot hozott ez az időszak.” Nyisztor Zsoltnak több publikációja is megjelent, 2018-ban egy elsőszerzős cikket is jegyzett a Neuroscience című tudományos folyóiratban. Klasszikus kutatói élete viszont nem volt, hiszen mellette tanított a gimnáziumban is. A kettőt úgy tudta összeegyeztetni, hogy a tudományos munkával esténként, éjszakánként és az iskolai szünetben foglalkozott, ami viszont a családi életével nem volt összeegyeztethető. „Emiatt amikor a PhD-m meglett, döntenem kellett, és ha az egyetemi kutatást választom, akkor ott kellett volna hagynom a tanítást. Azóta sem bántam meg, hogy a tanári pálya mellett döntöttem, és megszereztem a kutatótanári fokozatot.”
Az iskola a Tudósképző Akadémia programjához abban az időszakban csatlakozott, amikor Nyisztor Zsolt a tanítással párhuzamosan PhD tanulmányait folytatta. Az NTA elődjéről már 2013 magasságában, jóval az országos képzés indulása előtt hallott, ugyanis a tanulmányi versenyekről ismerte Bán Sándort, a Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium biológiatanárát és laborvezetőjét, az NTA középiskolai programjának kidolgozóját. Bán Sándor már az első Szent Györgyi diákok és tanárok találkozóra meghívta, így került be a csapatba. Amikor a Szegedi Tudós Akadémia képzése Nemzeti Tudósképző Akadémia néven országossá vált, a pécsi gimnázium az elsők közt csatlakozott hozzá.
Mindörökké tanár
Nyisztor Zsolt igazgatóként 2022 augusztusától vezeti a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumát és Kollégiumát, és bár korábban igazgatóhelyettes is volt, a két időszak közötti négy évben szaktanárként dolgozott. Élvezte ezt az időszakot is, hiszen felszabadulást jelentett a vezetői feladatok alól, kizárólag az oktatással foglalkozhatott. „Érdekes, de az előző igazgatónk, Bodáné Gálosi Márta is biológiaszakos volt. Amikor ő nyugdíjba ment, és kiírták az igazgatói feladatkört, a tantestület biztatására kellett ahhoz, hogy beadjam rá a pályázatomat. Végül a fenntartóval abban maradtunk, hogy az igazgatói tisztséget csak akkor vállalom el, ha a szakmát nem kell teljesen elengednem. Most is van egy tagozatos osztályom, hetente tartok nekik tanórákat és laborgyakorlatokat, részt veszek a versenyekre való felkészítésben. Nyilván a százalékos arányok mások, mint korábban, hiszen most rengeteg feladatom kapcsolódik az iskola működtetéséhez, de a tanári és a Tudósképző Akadémiához kapcsolódó munkát nem akarom elengedni. Az ezekhez kötődő előadások és laborgyakorlatok, képzési alkalmak megszervezése, illetve megtartása igazi felüdülés számomra. Azért is fontosnak tartom ezt, mert a Nagy Lajos Gimnázium természettudományokban mindig is erős volt, ehhez szeretnék továbbra is személyesen hozzátenni egy kicsit.”
2024.02.20.