2024. november hónap legjobb tanára: Kertészné Bagi Beatrix
„Büszke vagyok arra, hogy tanítványaim diákként, egyetemistaként, Szent-Györgyi hallgatóként és tanárként, szakemberekként is helyt állnak”
A gyerekeket mindig izgalmas előadásokkal és programokkal, innovatív laborgyakorlatokkal várja, mindent megtesz azért, hogy területiközpont-vezetőként mindent megadjon a diákoknak. A versenyekre is egyfajta eszközként tekint, ami segíti, hogy tanulói jól teljesítsenek az érettségin, és elérjék céljaikat. Novemberben Kertészné Bagi Beatrix, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium biológia-kémia szakos tanára lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb középiskolai oktatója.
Már kisgyerekként szerette a természetet, majd később a természettudományokat, először csak a biológiát, aztán a fizikát, később pedig a kémiát is, de a pedagógusi pálya csak később kezdte el érdekelni. Kertészné Bagi Beatrix a gimnázium utolsó éveiben határozta el, hogy a tanári hivatást választja, addig csak előjelei voltak a döntésének. Például mindig jó érzéssel töltötte el, ha osztálytársai magyarázatai nyomán megértették a tananyagot. Tanári diplomáját köztársasági ösztöndíjjal szerezte meg a szegedi József Attila Tudományegyetem biológia-kémia szakán, ahol nagyszerű oktatókat, igazi tanáregyéniségeket ismerhetett meg. Később jelentkezett környezetvédelmi szakra is. „Ez a lelkesedésemből adódott, abból, hogy az egyetemet nagyon szerettem, igyekeztem jól teljesíteni. A posztgraduális képzést egyből elkezdtem a végzés után, mert azt éreztem, nagyon illeszkedik a szaktárgyaimhoz.”
Kertészné Bagi Beatrix a hódmezővásárhelyi Corvin Mátyás Szakközépiskolában kezdte meg tanári pályáját, először ott oktatta a gyerekeket. „Ugyan Szegeden születtem, de Hódmezővásárhelyen nőttem fel, ezért is döntöttem amellett, hogy oda járok át tanítani. Amikor észrevettem, hogy tehetséggondozásra ott is van lehetőség, összeállítottam a gyerekekből egy diákcsapatot. A felkészülés után elindultak egy környezetvédelmi versenyen, amin dobogós helyen végeztek. A tehetséggondozás és a versenyekre való felkészítés akkor vált a munkám részévé.” A tanárnő négy évig tanított Hódmezővásárhelyen, Kaposvárra ’97-ben, első fiuk születésekor költözött át férjével. Nem sokkal később a második gyermekük is megszületett, így Kertészné még pár évet kihagyott, mielőtt visszatért tanári hivatásához. A Táncsics Mihály Gimnáziumban 2001-ben kezdett el dolgozni.
A verseny egy eszköz, egy lehetőség
„Biológiát és kémiát a kezdetek óta tanítok szinte minden évfolyamban, és ezekbe építem be a környezetvédelmet is. Jelenleg két tagozatos osztályt viszek párhuzamosan, hetente nyolc emelt szintű biológia- és tizenegy emelt szintű kémiaórám van, ami elég nagy kihívás, de elbírok vele. Tanítványaimat kémia- és biológiaversenyeken is indítom, segítem őket a felkészülésben is. A versenyzést egy eszköznek tartom, egy olyan lehetőségnek, ahol a gyerekek megtanulnak koncentráltan figyelni, saját tudásukat társaikéhoz viszonyítani. Így lehetnek igazán tisztában azzal, hogy mit kell teljesíteniük ahhoz, hogy az érettségijük sikeres legyen. A tanítványaim sok területen kimagaslóan teljesítenek, van köztük OKTV döntős, aki Richter-ösztöndíjat nyert, és olyan is, aki diákolimpián lett ezüstérmes. Többen értek már el első helyezést Árokszállásy és Kitaibel Pál versenyen is. Olyan diákom is van, aki ugyanabban az évben két biológiaversenyt is megnyert. A sikereknek a versenyzőimmel együtt örülünk.”
Mivel Kertészné az oktatás mellett mindig is fontosnak tartotta az objektív tudásmérés lehetőségeinek megismerését és alkalmazását, 2011-ben mérés-értékelés szakirányon is szerzett pedagógus szakvizsgát a Pécsi Tudományegyetemen. Ezen a területen szaktanácsadóként is tevékenykedik, tart például előadásokat tanári munkaközösségeknek, tantestületeknek, sok esetben a kompetenciamérések eredményeit is átbeszéli az intézményvezetőkkel, kollégákkal. Ha felkérést kap, akkor ellát szaktanácsadói feladatokat a kémia és a biológia területén is. Ezt azért tartja fontosnak, mert szeretné, ha magas színvonalú, szerethető természettudományos oktatás folyna az iskolákban, amit ily módon ő is támogathat.
Ha valami beindul
A pedagógus tagozatos diákjait többségükben orvosi egyetemekre készíti fel, amiben nagy segítség az NTA képzése is. „A programba már a kezdetek kezdetén, annak indulásakor bekapcsolódtam. Nagy megtiszteltetés volt, hogy részei lehettünk a kezdeti csapatnak. Örömmel tölt el, hogy a képzésnek kiemelt része a biokémia, a molekuláris biológia és a genetika, mert ezek a területek nagyon közel állnak hozzám. Talán azért szeretem őket, mert ezek adják a két szakom metszetét. Ez nagy változás ahhoz képest, hogy az egyetemen főleg növénytannal és ökológiával foglalkoztam, azokból írtam a szakdolgozataimat is.”
Kertészné Szent-Györgyi vezetőtanárként jelenleg több mint 140 diákot terelget a tudomány világában, akik közül 20-30 jár a Táncsics Mihály Gimnáziumba. Sok gyerek érkezik a város többi középiskolájából, és vannak olyanok is, akik Siófokról, Fonyódról, Nagyatádról, vagy éppen Barcsról járnak az NTA-s képzésekre, gyakorlatokra, előadásokra. „A programnak köszönhetően én is fejlődhetek, hiszen egy kiváló tanárközösség tagjaként, továbbképzések keretében rengeteg szakmai támogatást kapok. Az állandó tanulás számomra nagyon fontos, ma ugyanis olyan eszközöket és technikákat használnak a kutatók, amelyeket mi az egyetemen még nem is ismerhettünk. Vagy ha igen, akkor sem olyan mélységben, mint a biológus kollégáink. A természettudományok hihetetlen ütemben fejlődnek, követésükhöz elengedhetetlen a szakmai alázat. Soha nem mondhatom tanárként, hogy én mindent tudok. Például a PCR technika felfedezője akkor kapott Nobel-díjat, amikor én végeztem az egyetemen, módszerét pedig csak később kezdték el alkalmazni. Viszont nekem ettől függetlenül el kellett sajátítanom ezt a technikát, hogy a tanítványaimnak be tudjam mutatni, tudjam őket segíteni az erre épülő biológia feladatok megértésében. Mert a PCR-hoz, a gélelektroforézishez és általában a modern biotechnológiai eszközökhöz kapcsolódó feladatok időközben bekerültek az érettségi követelmények közé. Az új technikák elsajátítását nagyban segítik azok az eszközök és anyagok, amelyeket az NTA biztosít számunkra.”
A pedagógus azt is szereti a programban, hogy az a szegedi Nobel-díjas találkozókon lehetőséget ad a gyerekeknek arra, hogy a világ élvonalába tartozó kutatókkal is megismerkedhessenek. Idén ehhez volt ráadás, hogy december elején Martin Chalfie Nobel-díjas tudós és Ole Petersen dán orvos és fiziológus, az Európai Akadémia korábbi alelnöke személyesen is felkereste a Táncsics Mihály Gimnáziumot. A kutatók meglátogatták a gyerekeket a laborban, utána pedig válaszoltak a kérdéseire is. A Nobel-díjas kutató a látogatás alkalmával adta át Kertészné Bagi Beatrixnek a hónap legjobb Szent-Györgyi tanárának járó díjat is.
Bár a hírekbe ez nem kerül be úgy, mint egy Nobel-díjas tudós látogatása, de a pedagógusnak már olyan egykori tanítványai is vannak, akik végzett egészségügyi szakemberként látogatnak el tudósképzős programokra. „Nemrég például egy volt diákom jött el hozzánk, aki már praktizáló orvos. Ő egy szívboncolási gyakorlaton segítette a szerv anatómiájának bemutatását, illetve magát a boncolást. Megmutatta a sertésszívnek azon részeit is, amikre külön is érdemes odafigyelni. Azt is büszkén mondhatom, hogy van olyan siófoki pedagóguskollégám, aki még diákként járt hozzám NTA-as képzésre, és ma már Szent-Györgyi tanárként dolgozik. Ő 2017-2018 környékén lépett be a programba, és utána Szegeden elvégezte a biológia- és a kémia tanári szakot. Ezt követően tért vissza Siófokra tanítani. Hatalmas öröm számomra, hogy láthatok egy ilyen generációváltást.”
2024.12.18.