2025. január hónap legjobb tanára: Jeneiné Fekete Marianna
„Szerencsém van, mert az angol és a biológia találkozik az angolnyelvű biológiaoktatásban is”
Tanárként, osztályfőnökként és területiközpont-vezetőként rengeteg gyerek természettudományos képzését segíti, és mellette sok diáknak tanít angol nyelvet. Fontosnak tartja a tehetséggondozást, és hisz abban, hogy a gyerekek egymást is inspirálják. Januárban Jeneiné Fekete Marianna, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium biológia és angol szakos mestertanára lett az Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb középiskolai oktatója.
Jeneiné Fekete Mariannát középiskolásként érintette meg a biológia, köszönhetően biológia-földrajz szakos tanárnőjének, aki egyben az osztályfőnöke is volt. Leginkább a biokémia és sejtbiológia fogta meg, amelyekről az általános iskolában még egyáltalán nem tanult. „Akkoriban még nem voltak olyan könyvek, amelyek ezekről a témáról íródtak volna gyerekeknek, így én a gimnáziumban találkoztam először ezekkel a területekkel. Fantasztikus volt megismerni mindazt, ami a sejtek és a molekulák szintjén a szervezetben történik, és megtudni, hogy mindez mennyire meghatároz bennünket.” A tanári pálya mellett a pedagógus akkor tette le a voksát, amikor érettségi után egy évet gyerekek között dolgozott. Ennek hatására jelentkezett az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola biológia és technika szakára, majd végezte el a Nyírágyházi Főiskola angol szakát is. Ezt követően szerzett angol nyelv és irodalomból bölcsésztanári diplomát a Debreceni Egyetemen, majd végezte el az okleveles biológiatanári képzést is. A két MSc diploma megszerzése után mentortanári szakiránnyal tette le pedagógus szakvizsgáját.
A pedagógus diákjainak nemcsak biológiát és angol nyelvet tanít, hanem angolul is oktat biológiát. Mivel az egyetemek angol szakja inkább az irodalomra és a hétköznapi nyelvezetre fókuszál, erre a feladatra külön is készülnie kellett. „Az ehhez szükséges tudást az iskolai tanórákra való felkészülés során sajátítottam el. Nagyon gyorsan kellett ezt megtennem, mert amikor 2008-ban elkezdtem a munkát a Varga Katalin Gimnázium kéttannyelvű osztályaiban, egyből tanítanom kellett tizedikeseket, tizenegyedikeseket és tizenkettedikeseket is. Az óravázlatokat PPT-ben készítettem el, a prezentációimban szerepeltek rövid videók is. Nehéz időszak volt ez az életemben, de imádtam.”
Mindig aktívan
Jeneiné Fekete Marianna 2009-től tíz éven át angol nyelvű cserediákprogramot is szervezett, közösen a brüsszeli Európai Iskolával. A kezdeményezés szolnoki és brüsszeli helyszíneken futott egészen a koronavírus-járványig. „Ez a program akkor indult, amikor a Varga Katalin Gimnáziumba kerültem. Egy olyan tanár helyére mentem, aki pályáját az Európai Iskolában folytatta. Amikor odakerült, felvetette annak lehetőségét, hogy iskolánk és a kinti iskola között jöjjön létre nemzetközi cserediák-kapcsolat. Mivel ő is biológia szakos volt, elsősorban erre a területre fókuszált. A hozzá kilátogató gyerekek végezhettek például olyan biokémiai kísérleteket, amelyek akkoriban itthon még nem voltak részei a középiskolai tananyagnak. A hozzánk érkező külföldi diákok vízelemzési, vízvizsgálati kísérleteket végezhettek a Zagyva tiszai torkolatában, ami városunkban található. A diákokat kirándulni is elvittük, voltunk velük egyebek mellett a Szegedi Vadasparkban és a Bükki Nemzeti Parkban is. A programba minden évben bekapcsolódott legalább 24-26 diák, és megesett az is, hogy a társaság 50 fős volt. Az együttműködésnek a koronavírus-járvány vetett véget, de a remények szerint valamilyen módon lehet majd folytatni.”
A pedagógus saját iskolájában is intenzíven foglalkozik laborgyakorlatokkal, pláne azóta, hogy 2014-ben vezetőhelyettese lett az Öveges-program keretében kialakított laboratóriumnak, amely a gimnáziumi diákok mellett 12 általános iskola gyakorlati óráinak is helyet adott. Ő tartotta a kapcsolatot a vendégül látott gyerekek biológiatanáraival, és készítette fel őket az elektronikus napló használatára. Ez akkoriban újdonságnak számított, mert annak alkalmazása az általános iskolákban még nem volt elterjedt. Ugyanakkor a használata elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a labormunka tervezetten történhessen, fennakadás soha ne legyen. A laboratóriumi munka sikerinek nyomán indult el a Varga Katalin Gimnázium biokémia programja is, ami a pedagógus nagy büszkesége.
Jeneiné Fekete Marianna az érettségiztetésben is részt veszt. Biológiából és angolból egyaránt vizsgáztat közép- és emelt szinten, és emellett már többször tagja vagy elnöke volt a magyar és angol nyelvű biológia tantárgyi bizottságoknak is. Ez a tapasztalat könnyíti a diákok értettségire való felkészítését is. A pedagógus a versenyek előtt is segíti a tanítványait, de kizárólag akkor, ha erre megkérik. „Fontosnak tartom, hogy a diákok maguktól legyenek elkötelezettek a versenyek iránt, ne erőltessünk náluk semmit. Ha késztetésük belülről jön, akkor fel tudom hívni a figyelmüket a fontos szakirodalmakra, és tudok válaszolni a konkrét kérdéseikre is. Amúgy inkább az általános felkészítésben hiszek, és abban vagyok jó. Annak során több diáknak adok egyszerre lehetőséget arra, hogy fejlődjön. Ilyenkor a gyerekek egymást is stimulálni, motiválni tudják. Furcsán hangzik, de az is megesik, hogy az egyik diák a másiknak jobban el tudja magyarázni az új ismereteket, mint egy tanár. Vélhetően azért fordulhat ez elő, mert az ő nyelvezetük és gondolatviláguk hasonló. Emiatt tartom jónak a csapatversenyeket is, amikre a gyerekek együtt készülhetnek, és amiken együtt is vehetnek részt.”
Már a kezdetek kezdetén
Ugyan a Varga Katalin Gimnázium csak 2022-ben lett az NTA területi központja, Jeneiné Fekete Marianna már 2016-ban bevonta tehetséges diákjait az akadémia képzésébe, és közülük néhányan elmehetettek a szegedi Nobel-díjas találkozóra is. „Izgultam, amikor a gyerekeket először regisztráltam, és nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy részt vehetnek az eseményen. Hatalmas nyelvi és szakmai impulzus volt ez mindannyiuknak. Amióta gimnáziumunk az NTA területi központjaként működik, öt másik iskolából is el tudunk vinni tehetséges diákokat a szegedi eseményre. Örülök, hogy őket is segíthetem.”
Az iskola NTA-s programjába eddig 158 tanuló regisztrált, akiknek nagyjából a harmada vesz részt rendszeresen a képzéseken. A pedagógus a laborgyakorlatokat keddenként szokta tartani – általában havonta egyszer –, de megesik, hogy szerdán is lehetőséget ad a részvételre. „A laborunkba egyszerre 30 diák fér be, az 50-60 fős jelentkezéseknél pedig duplázni szoktunk. A foglalkozásokat általában délután 2 és 5 óra között tartjuk, és jellemzően még utána is beszélgetünk. Az NTA-s képzésekre olyan előadókat, kutatókat és egyetemi professzorokat is meg szoktam hívni, akik a munkájuk révén több programban is jelen vannak. Az egyetemi oktatók gyakran annyira nyitottak, hogy a diákokat intézményeikbe is meghívják, és ott bepillantást engednek a kutatásaikba. Ez hatalmas segítség a gyerekeknek, hiszen így már az egyetem megkezdése előtt megismerhetik a laborok világát, és kipróbálhatják az ott használatos eszközöket. Így megérthetik, hogy az ilyen jellegű munka fizikailag mit jelent, mire lehet hozzá szükségük. A program részeként a szolnoki kórház skill laborját is fel szoktuk keresni, ahol a dolgozók mindig szívesen fogadnak bennünket. Nyitottak és támogatóak, amiért nagyon hálásak vagyunk.”
Jeneiné Fekete Marianna az NTA-s programok szervezése mellett kivette részét a tavalyi Science Expóra érkező középiskolások felkészítésében is. Tudósképzős diákjai gélelektroforézist és kromatográfiát végeztek a színpadon – cukorkákról leoldott festékanyagokon –, ami hatalmas élmény volt számukra. „A színpadi programmal az volt a célom, hogy a gyerekek érezzék: amit tudnak, az különleges. Tudásukat megmutathatták a diáktársaknak is, illetve bárkinek, aki érdeklődőként volt jelen az eseményen. Az ennek során szerzett tapasztalatok megerősíthetik a gyerekeket abban, hogy jó úton járnak.”
2025.02.26.