A Nobel-díj alapítója Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló. Ő találta fel a dinamitot és a gyutacsot. Az útépítések, alagútépítések munkálatai során alkalmazott dinamitból hatalmas vagyonra tett szert. Úgy végrendelkezett, hogy a tudomány legnagyobb eredményeinek díjazására e vagyonra alapozva hozzanak létre egy alapítványt. A Nobel-díj ma is az egyik legrangosabb tudományos elismerés.
Alfréd Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Édesapja építész-konstruktőr volt, édesanyja, Andriette Nobel (Ahsell) jómódú családból származott. 1837-ben az édesapa tönkrement, és családját hátra hagyva a hitelezői elől Szentpétervárra menekült. Öt éven át az édesanya tartotta el gyermekeit, míg a család Szentpéterváron újra egyesülhetett. A Néva parti városban az apa ismét sikeres lett, így jómódban élhettek. Alfrédot nem küldték iskolába, hanem házitanítók nevelték, professzorok tanították matematikára és fizikára. 17 éves korára folyékonyan beszélt svédül, oroszul, angolul, németül, franciául. Járatos volt a filozófiában, irodalomban és a természettudományokban. Legjobban a kémia érdekelte. Apja Londonba és Amerikába küldte tanulmányútra. 1850-1852 között Párizsban a híres vegyész, T. J. Pelouze laboratóriumában dolgozott. Ott ismerkedett meg egy újonnan szintetizált fantasztikus folyadékkal, a nitroglicerinnel, amelyet 1847-ben Ascanio Sobrero az olasz vegyész fedezett fel.
Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött niroglicerint az ott lévő kovaföld fölissza, és az így képződő, jól kezelhető anyag, ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. A dinamit gyorsan elterjedt, széleskörűen alkalmazták az ipari robbantásoknál. Nobel meggazdagodott, sokfelé járt, de soha nem nősült meg. Szélütés következtében San Remóban halt meg 1896. december 10-én. Hagyatékát akkor 9 millió dollárra becsülték.
A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27-én kelt végrendelete alapján hozták létre. A végrendelet vonatkozó részei a következők:
„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.
A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem.”
A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, az egyetlen kivétel a Nobel-békedíj. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottságot Nobel végakarata szerint a norvég parlament (Storting) választja a soraiból.
Az első Nobel-díjakat 1901-ben ítélték oda. Az első magyar származású kitüntetett Lénárd Fülöp, aki a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben vehette át a fizikai Nobel-díjat.
A Nobel-díjak fajtái
- Nobel-békedíj
- Kémiai Nobel-díj
- Irodalmi Nobel-díj
- Fizikai Nobel-díj
- Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díj
- Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíj (1968 óta)
A Nobel-díj megszerzésének feltételei
- A Svéd Nobel Bizottság tagjai konkrét teljesítményt, nem életművet díjaznak
- A jelölt csak életében kaphatja meg az elismerést
- A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek
- A békedíjat szervezetek is megkaphatják.
Jelölés
A jelölt állítás szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik, az Irodalmi Nobel-díjra azonban nem szervezetek, hanem személyek, akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. A jelölők teljes titoktartást fogadnak.
A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma ötven évig nem kutatható.