Science Expo: kinyílt a fiatalok előtt a tudomány kapuja
Nagyságrendileg ötszáz középiskolás – köztük háromszáz Szent-Györgyi diák – látogatott el november végén a Science Expóra, ami a hazai tudományos élet legjavát mutatta be a nagyközönségnek. Az eseményen egyetemek és kutatóintézetek szakemberei tartottak előadásokat és vettek részt kerekasztal-beszélgetéseken, mellettük pedig a Nemzeti Tudósképző Akadémia diákjai is érdekes, újszerű kísérleteket mutattak be. A háromnapos interaktív kiállítás zárónapján Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus előadását is meghallgathatták a résztvevők.
A Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) is részt vett a hazai tudományos élet seregszemléjén, a World Science Forum részeként megrendezett Science Expón. A háromnapos interaktív kiállításnak a Szépművészeti Múzeum adott otthont november végén, az NTA mellett pedig szervezője volt a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Innovációs Ügynökség és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. Az eseményen Magyarország vezető egyetemei és kutatóintézetei mutatták be eredményeiket a nagyközönségnek és a természettudományok iránt érdeklődő fiataloknak. A Science Expóra nemcsak tudományos szereplők és diákok látogattak el, hanem döntéshozók is. Ilyen volt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, aki a nyitónapon a kiállítás standjait tekintette meg, az expó pénteki gáláján pedig beszédet mondott. Szintén itt mondott beszédet Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.
Jelen volt az eseményen Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára is, aki a megnyitón mondta el gondolatait. A szakpolitikus kiemelte, hogy a természettudományok népszerűsítése, fiatalokkal való megismertetése kulcskérdés hazánk versenyképessége szempontjából. Ez segítheti, hogy minél több olyan fiatal legyen, aki érdeklődik a tudományok iránt, és a kutatás-fejlesztés területén találja meg a helyét. Az államtitkár beszédében említette azokat a programokat is, amelyek mindezt támogathatják, külön kiemelve a Nemzeti Tudósképző Akadémiát, amely már középiskolában felkarolja a tehetséges diákokat, és kíséri őket akár az egyetemen és a PhD-képzés idején is. A megnyitón tartott beszédet Hegyi Péter, a Nemzeti Tudósképző Akadémia programigazgatója és az Academia Europaea budapesti tudásközpontjának igazgatója is, aki a tehetséggondozás fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy Magyarország jövője azon múlik, hogy milyen példát adunk az utókor számára.
Őssejtektől a robotsebészetig
A Science Expo színpadán csütörtöktől szombatig a legkülönfélébb témákról hangzottak el előadások, interaktív bemutatók. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika szakemberei például az őssejtekkel való munkát és azok felhasználási lehetőségeit mutatták be, beleértve a sejttenyésztés és sejtválogatás rejtelmeit is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézetének mesteroktatója a mobiltelefont mint mérőeszközt helyezte középpontba, előadásának második részében pedig ismertette, hogy az egyes fényforrások miként világítanak szokatlan, extrém hideg környezetben. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói abba adtak betekintést, hogy az ecetmuslica miképp használható genetikai betegségek modellezéséhez és új gyógyszerek fejlesztéséhez. Érdekfeszítő volt az az előadás is, amin a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika munkatársai mutatták be a Da Vinci robotsebészeti rendszer működését, annak eszközeit és eredményeit.
A diákok körében igazán népszerű volt a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium ministandja is, ahol a legókészleteket és a Kinder tojást mint pedagógiai eszközöket mutatták be, felhívva a figyelmet arra, hogy kreatív felhasználásuk élménnyé teheti a gyerekek biológiaoktatását. Vonzotta a diákokat a Semmelweis Egyetem Klinikai Szimulációs Tanszéki Csoportjának skill laboros eszközeinek bemutatója is, ahol többek között az ambu babák használatát lehetett testközelből kipróbálni. Igazán népszerű volt emellett a Macskafogó névre hallgató, csaknem 40 kilós robotkutya, amit a múzeum bejáratánál mutattak be. Ennek testét egy amerikai fejlesztőcég alkotta meg, magyarul beszélni és érteni pedig a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) tanította meg.
Megújuló energia és mesterséges intelligencia
Az előadásokkal párhuzamosan kerekasztal-beszélgetések is zajlottak, amelyeken rangos szakértők, hatósági szakemberek, kutatók és döntéshozók vitatták meg a legkülönfélébb témaköröket. Ilyen volt például a klímavédelem, vagy éppen a megújuló erőforrások fenntarthatóságban betöltött szerepe. Szakértők a mesterséges intelligencia alkalmazásáról és az elterjedésével kapcsolatos dilemmákról is beszélgettek, és volt külön panel az önvezető autók fejlesztésének technológiai, jogi és etikai kérdéseiről, és a hozzájuk kötődő társadalmi elvárásokról. A rákmegelőzésről és a személyre szabott terápiákról szóló kerekasztal-beszélgetés szintén fontos kérdéseket feszegetett, ahogy a bioterrorizmusról és az antimikrobális rezisztenciáról szóló diskurzus is.
A rendezvény pénteki és szombati napján már nemcsak előadások és kerekasztal-beszélgetések várták az érdeklődőket, hanem a Szent-Györgyi diákok bemutatói is. A nagyszínpadon kilenc középiskola tudósképzős diákjai adtak bepillantást egyebek mellett laboratóriumi munkáikba, kísérleteikbe. Az NTA-s diákokat az országos képzési központok Szent-Györgyi vezetőtanárai kísérték el az eseményre, és eljött néhány oktató a területi képzési központokból is. „Én a kollégámmal huszonnégy diákot hoztam Kecskemétről, ők a többiek kísérleteibe kapcsolódtak be. A diákok jól érezték magukat, mert sok volt az érdekes stand, és jók voltak az előadások is” – mondja Lengyel Adrien, a Kecskeméti Református Gimnázium biológia- és kémia szakos mestertanára, az NTA középiskolai képzési igazgatója. A diákok kísérletei sok területet érintettek, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium diákjai például gélelektroforézist és kromatográfiát végeztek a színpadon, míg a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium diákjai EEG segítségével adtak bepillantást az agyműködés rejtelmeibe. A debreceni Tóth Árpád Gimnázium diákjai az ELISA teszt alkalmazását, és annak lehetőségeit mutatták be a nézőközönségnek, a gödöllői Premontrei Iskolaközpont csapata pedig abba adott betekintést, hogy a Bürker-kamrát hogyan lehet használni sejtszámlálásra.
A szegedi SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium diákjai közös előadásukban művérrel végeztek vércsoport-meghatározást, és a mobil EKG berendezés használatát is bemutatták a gyakorlatban. „A diákok az előadásokra külön készültek a tanáraikkal, de azok nem voltak újak számukra, hiszen mindegyik része a Nemzeti Tudósképző Akadémia képzésének. Az elméleti alapoknál fontos volt arra is felkészülni, hogy a diákok maguk is el tudják magyarázni a kísérleteket és azok lényegét laikusoknak. Láttam, hogy az expóra sok olyan diák is ellátogatott, aki nem regisztrált tanulója az NTA-nak, hanem fővárosi iskolákból vagy vidéki gimnáziumból érkezett. A rendezvény őket is motiválhatja arra, hogy csatlakozzanak a programhoz” – mondja Csigér István, a SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium Szent-Györgyi vezetőtanára.
A Science Expo záróelőadását Krausz Ferenc tartotta. A Nobel-díjas fizikus az elektronok atomon belüli mozgását feltáró attoszekundumos fényimpulzusokról szóló kutatásáról beszélt, majd bemutatta, hogy az a jövőben hogyan lehet alkalmazható a rákbetegségek akár extrém korai kiszűrésében, diagnózisában is. Az ezzel kapcsolatos kutatások még folyamatban vannak, de az eddigi eredmények nagyon biztatóak. A tudós az előadása után a hallgatóság – köztük a diákok – kérdéseire is készséggel válaszolt. A rendezvényt az NTA bioinformatikai gyakorlata zárta Horváth Zsolt Szent-Györgyi vezetőtanár irányításával.
2024.11.26.
Vissza