Sok száz érdeklődő hallgatta ámulva a Nobel-díjas Martin Chalfie előadását Szegeden
Decemberben ismét neves tudósok látogattak el Szegedre, hogy részt vegyenek a Nobel-díjasok és tehetséges diákok XXIII. találkozóján. Az eseményre Martin Chalfie amerikai neurobiológus mellett Ole Ole Petersen dán orvos és fiziológus, az Európai Akadémia korábbi alelnöke, és Shahrokh Shariat iráni orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikájának vezetője látogatott el.
Három világhírű kutató kereste fel Szeged városát decemberben, hogy találkozzon a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjában részt vevő középiskolásokkal és egyetemistákkal, és előbbiek iskolai laborgyakorlatára is ellátogasson. Martin Chalfie amerikai neurobiológus, a Columbia Egyetem professzora 2008-ban vehette át az orvosbiológiai Nobel-díjat, megosztva Osamu Shimomurával és Roger Y. Tsiennel. A három tudós a zöld fluoreszcens fehérje (GFP) felfedezésével, majd biológiai jelölőanyagként történő bevezetésével forradalmasította a molekuláris biológiát. Ott volt a konferencián Shahrokh Shariat iráni származású orvos is, aki a Bécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikájának vezetője, és az egyik legmagasabban jegyzett szakértő az urológiai onkológiában; illetve Ole Petersen dán fiziológus, a Cardiffi Egyetem professzora és az Academia Europaea alapító tagja, korábbi alelnöke. A professzor már régi ismerősként – ő volt a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjának egyik kezdeményezője – látogatott el Szegedre, és kereste fel a diákokat a laborgyakorlaton. Petersen professzor nagy szaktekintély a kalcium-jelátvitel és a hasnyálmirigy-betegségek területén, többször is jelölték Nobel-díjra a kalcium-jelátvitel felfedezéséért. A nevéhez fűződik a folt-feszültségzár módszer alkalmazásának bevezetése a tudományos világba. Az elismert kutatók részvételével zajló konferenciára 62 középiskolából látogatott el sok száz diák, és jelen volt csaknem 200 egyetemista, rengeteg pedagógus, mentor és junior mentor is. A díszvendégek előadásait mintegy 750 érdeklődő hallgatta meg.
A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában tartott konferencia pénteki napja Bán Sándor, az akadémia pedagógiai szakértőjének előadásával indult, majd az iGEM nemzetközi szintetikus biológiaversenyen résztvevő csapat prezentációjával folytatódott. Ezt követően Szent-Györgyi hallgatók tartották meg előadásaikat a legkülönfélébb témákról. A konferencia kiemelt vendégei az esemény szombati napján keresték fel a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Termosz Laboratóriumát, és nézték meg a diákok gyakorlatát. A tanulók a laborban azt próbálták meghatározni gélelektroforézises vizsgálataikkal, hogy egy adott betegnél melyik gyógyszer lehet a legjobb választás súlyos koronavírus-fertőzésnél. A tudósok a feladaton dolgozó gyerekkel hosszasan beszélgettek, érdeklődtek a munkájukról, gyakran tanácsot is adtak nekik.
A konferenciára érkező diákok szombaton a Szent-Györgyi mentorok laboratóriumait is felkereshették a Szegedi Tudományegyetem és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont intézményeiben, a Szent-Györgyi hallgatók pedig zárt körű találkozón kérdezhették a kiemelt vendégeket. Ezen a napon látogatott el a rendezvényre Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár is, aki a kongresszusi teremben köszöntőt mondott a Nemzeti Tudósképző Akadémia programját támogató Kulturális és Innovációs Minisztérium nevében. A szakpolitikus fontos célként nevezte meg a természet- és élettudományokat tanuló diákok arányának növelését a felsőoktatásban. Előadásában elmondta, hogy jelenleg a hallgatók fele tanul természettudományokat, élettudományokat, matematikát, műszaki és mérnöki tudományokat, és ezt az arányt lenne jó 2030-ra háromnegyedre emelni. A helyettes államtitkár azt is kiemelte, hogy ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik a Nemzeti Tudósképző Akadémia programja. Komoly erényként nevezte meg, hogy az egyedülálló tehetséggondozó program a középiskolai és egyetemi oktatás között teremt kapcsolatot, elérhetővé téve a diákok számára a kutatóintézetek életébe való betekintést, és akár a tudományos kutatásban való bekapcsolódást is.
Ellátogatott a konferenciára Gulyás Balázs, a HUN-REN kutatóhálózat elnöke is, aki előadásában reményét fejezte ki, hogy az NTA programjában résztvevő fiatalok náluk folytatják majd kutatói pályafutásukat. Szokás szerint tartott a Nobel-díjas találkozón előadást Hegyi Péter NTA-programigazgató is, aki részletesebben mutatta be a Nemzeti Tudósképző Akadémia célját és működését. Felidézte, hogy a programot Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójához kapcsolódva hozták létre Szegeden, 2012-ben. Az indulás óta a program országossá bővült, a diákokkal ma már számos középiskolában foglalkoznak Szent-Györgyi tanárok, mentorok. Rakonczay Zoltán, az egyetemi képzési program igazgatója előadásában az NTA felsőoktatási lehetőségekről beszélt, kiemelve, hogy céljuk a hallgatók végigkísérése a posztdoktori időszakig. Az igazgató kiemelte, hogy a hallgatókat magyar és a nemzetközi mentorok segítik, ösztöndíjat kapnak és lehetőségét arra, hogy bekapcsolódhassanak komoly kutatásokba. Az igazgató előadása után adták át a Kiváló Szent-Györgyi Hallgató 2024 elismerést, amit Bosnyák Inez, a Pécsi Tudományegyetemen MD-PhD hallgatója vehetett át. A fiatal kutató a retinabetegségek hátterét és lehetséges terápiáját térképezi fel, előadását pedig a retina oxigénhiányos állapotának következményeiről tartotta.
Az év Szent-Györgyi Hallgatója, Bosnyák Inez
Szombaton tartották meg előadásaikat a kiemelt vendégek is. Ole Petersen prezentációjában azt mutatta be, hogy milyen szerepet töltött be az ioncsatornák szabályozása a hámszöveti transzport élettanának és kórélettanának megértésében. Shahrokh Shariat könnyedebb témát választott: a professzor a sikeres akadémiai karrierhez adott praktikus, könnyen befogadható tippeket a hallgatóságnak. A Nobel-díjas Martin Chalfie a haszontalan tudás iránti folyamatos igényről tartott előadást, beleszőve személyes élményeit, tapasztalatait. A kutató idézte Enrico Fermi fizikus gondolatait is, aki azt mondta: „Ha az eredmény megerősíti a hipotézist, egy mérést végeztél. Ha ellentmond a hipotézisnek, akkor felfedezést tettél.” Chalfie ezzel is érzékeltetni akarta, hogy a legnagyobb tudományos felfedezések rendszerint váratlanok, és sokszor váratlan irányból is érkeznek. Ezért is fontos, hogy a kutatók el tudják engedni a feltételezéseiket és nyitottan gondolkodjanak, kíváncsiak legyenek.
A konferencia zárónapja a Szent-Györgyi hallgatók és diákok kerekasztal-beszélgetésivel kezdődött, amibe bekapcsolódott Martin Chalfie és Shahrokh Shariat is. Ezzel párhuzamosan hazai tudósok tartottak előadást a kongresszusi teremben. Csabai István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizika Tanszék professzora a mesterséges intelligencia és a tudományok kapcsolatát mutatta be, a Szent-Györgyi mentorok pedig egyebek mellett az immunrendszert és az iszkémiás stroke-ot érintő témákról beszéltek. A konferenciát sajtótájékoztató zárta, amin az NTA vezetői és a kiemelt vendégek mellett részt vett Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere is, aki elmondta, hogy a városa a kezdetek óta támogatta a szegedi alapítású akadémiát. A megyeszékhely ma is büszke arra, hogy évente kétszer láthat vendégül Nobel-díjas kutatókat, és az ország minden tájáról érkező diákokat, egyetemi hallgatókat, pedagógusokat, mentorokat.
2024.12.20.
Vissza