2024. november hónap legjobb diákja: Pusztai Péter
„Az NTA programja megmutatta, hogy lehet egyszerre orvosként dolgozni, és tudományos tevékenységet is végezni”
Kimagaslóan teljesített az iskolai laborgyakorlatokon és az NTA szegedi táborában, ottani mentorához pedig azóta többször is visszatért diáktársával, hogy folytathassák a közös munkát, közös kutatást. Novemberben Pusztai Péter, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium végzős tanulója lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb diákja.
Péter ebben a tanévben fog érettségizni a Táncsics Mihály Gimnáziumban, a Tudósképző Akadémia programjába pedig már évekkel ezelőtt bekapcsolódott. Kilencedikes volt, amikor tanára, Kertészné Bagi Beatrix a figyelmébe ajánlotta a képzést, amihez már abban az évben csatlakozott. „Az első gyakorlatok egyből megfogtak, máig élénken emlékszem rájuk. Az egyik egy Elisa-teszt volt, amit korábban csak hallomásból ismertem – tudtam róla, hogy immunológiai vizsgálatokhoz használják –, és nagyon megörültem, hogy magam is kipróbálhatom. Megragadott az a gyakorlat is, amin sertésszívet boncoltunk. Korábban remélni sem mertem, hogy ilyen fiatalon lehetőségem nyílhat ennyire közelről megismerni e szerv anatómiáját. Tizenegyedikben elmehettem egy kétnapos programra is, amit az országos képzési központként működő szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban tartottak. Ott baktériumot transzformálhattunk, és a CRISPR rendszert is alkalmazhattuk a gyakorlatban. A vele történő génszerkesztésről korábban csak olvastam, így fantasztikus volt, hogy Szegeden én is kipróbálhattam a használatát.”
Péter részt vett a Tudósképző Akadémia nyári táborában is, aminek keretében a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetét kereshette fel. A Biológiai Barrierek Kutatócsoport munkájába kapott betekintést, Deli Mária professzor mentorálásával. Junior mentora dr. Gróf Ilona volt, aki szintén nagyon segítőkész volt. „Fantasztikus hetet tölthettem az intézetben, megismerhettem például a vér agy-gát modelleket, és megnézhettem az azt felépítő sejteket, besegíthettem gyógyszerkutatásokba is. A mentoraimmal és a labor munkatársaival máig tartom a kapcsolatot. Időnként arra is lehetőséget kapok, hogy visszamenjek hozzájuk, és újra bekapcsolódjak a munkába. A tüdő epithel sejtjeivel például mostanában kezdtünk el foglalkozni.” Péter a laborban közösen vendégeskedett egy másik NTA-s diákkal – Gergely Tímeával, aki a Kecskeméti Református Gimnázium tanulója –, és a kutatócsoporthoz is közösen járnak vissza.
Péter már többször ellátogathatott Szegedre Nobel-díjas találkozó miatt is, részt vehetett az idein is. „Ezt az élményt először fel sem fogja az ember, kilencedikben még kérdezni sem mertem a tudósoktól. A tavalyi kerekasztal-beszélgetésen Thomas Südhof Nobel-díjas kutató szinte közvetlenül mellettem ült, vele már beszélgettem. Fantasztikus lehetőség ez, amit ki kell használnunk.” Ebben a tanévben Martin Chalfie Nobel-díjas tudós a Táncsics Mihály Gimnáziumot közvetlenül is felkereste Ole Petersen dán orvos és fiziológus, az Európai Akadémia korábbi alelnökének társaságában. A kutatók először a diákok laborgyakorlatát tekintették meg – ott Petersen professzor hosszasan faggatta Pétert a kísérletről –, majd részt vettek egy olyan beszélgetésen is, ahol a tanulók szabadon tehetettek fel nekik kérdéseket. Ott Martin Chalfie-hez Péter is intézett kérdést, majd az esemény végén a hónap NTA-s diákjának járó díjat is tőle vehette át.
Lépésről lépésre
Noha mélyebben csak a középiskolai években kezdett el természettudományokkal foglalkozni, ez a terület már régóta közel állt Péterhez. „Kiskoromban elsősorban az érdekelt, hogy mi vesz minket közül, főleg ha az egy érdekes növény, nagyon érdekes külsejű vagy veszélyes állat volt. Például ha láttam egy gyíkot, akkor utánaszaladtam, ha pedig észrevettem egy különleges növényt, akkor egyből megkérdeztem, hogy mi az. A rovarok is hamar felkeltették az érdeklődésemet. Gyakori volt az is, hogy édesapámmal valamilyen természetfilmet néztünk, az abban bemutatott polipokról, mérges kígyókról, vagy éppen cápákról pedig egyből érdeklődtem nála. Hetedikes lehettem, amikor már tudatosan kezdtem el biológiai könyveket olvasni, és elkezdtem jobban utánanézni az állatok testfelépítésének. A legnagyobb ugrás akkor történt, amikor nyolcadikban az emberről is tanultunk. Akkor vált egyértelművé, hogy a biológia érdekel a legjobban. A mikrobiológia kilencedikben kezdett el vonzani, amikor már ismertem az alapjait, tizedikben pedig közel került hozzám a szerves kémia. Ezt követően egyre jobban érdekelt a genetika is.” Péter tudását természettudományos versenyeken is szereti próbára tenni, de nem azért, hogy nyerjen, hanem azért, hogy fejlődjön. A Kontra József Országos Kémia Versenyen például minden évben elindult, egyszer negyedik helyezett is lett. Indult már a Curie Kémia Emlékversenyen, és természetesen kémia és biológia OKTV-n is. Részt vett már többször a Dr. Árokszállásy Zoltán Biológia Versenyen, csapatban pedig indult a Semmelweis Egészségversenyen. „Az ilyen eseményeken a legtöbbször emelt szintű biológia- és kémiafeladatok vannak, amelyekre külön kell készülnünk. A versenyek egyfajta stresszhelyzetet is jelentenek, jó, ha azokban is megtanulunk teljesíteni.”
Péter a jövőjét orvosként képzeli el, a praktizálás mellett pedig szeretne kutatni is. „Az NTA programjában az tetszett a legjobban, hogy az előadókon keresztül megmutatta: lehet egyszerre orvosként dolgozni, és tudományos tevékenységet is végezni. Szeretnék az NTA programjába egyetemistaként is bekapcsolódni, mert hihetetlenül sokat ad nekem. Az orvosi területek közül még nem tudom, melyiket választom. Édesapám pszichiáter, így értelemszerűen érdekel az emberi agy és az idegrendszer felépítése, de azon a területen engem a betegségek kevésbé vonzanak, sokkal jobban foglalkoztat az anatómiai, neurológiai rész.”
2024.12.18.