2023. november hónap legjobb hallgatója: Lovas Miklós
„A célunk, hogy aszkorbinsav-származékokat biomolekulákhoz tudjuk kapcsolni”
Harmadéves gyógyszerészhallgató a Debreceni Egyetemen, jövőjét klinikai gyógyszerészként képzeli el, de érdekli a farmakológia és az ipari kutatás is. A PhD képzést már az egyetemi évek alatt szeretné megkezdeni, a labort pedig a tudományos fokozat megszerzését követően sem hagyná el teljesen. Novemberben Lovas Miklós lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb egyetemi hallgatója.
Lovas Miklós a debreceni Tóth Árpád gimnáziumban érettségizett, ami már abban az időszakban a Nemzeti Tudósképző Akadémia országos központjaként működött. Az NTA képzésébe már ott bekapcsolódott, nagyon élvezte a foglalkozásokat, amelyeket Gőz József tartott. „Az iskolán belül nem ő volt a biológiatanárom, de a tudósképzős órákat ő vezette, nagyon szerettük. Remek tanár, aki megkapja azt a megbecsülést, amit megérdemel. A foglalkozások tizedikben indultak, mellettük járni kezdtem a Szegedi Tudományegyetem laborgyakorlataira és konferenciáira is. Az ottani programok nagyon tetszettek, gondolkoztam is azon, hogy ott folytassam a tanulmányaimat. Végül azért maradtam Debrecenben, mert a szívem ehhez a városhoz húz. Az érettségi évében sokat dilemmáztam azon is, hogy a gyógyszerészetet vagy az orvostudományt válasszam-e, végül azért döntöttem az előbbi mellett, mert a kémia jobban érdekelt.”
A Nemzeti Tudósképző Akadémia képzése akkor indult el az egyetemeken, amikor Miklós megkezdte tanulmányait a debreceni gyógyszerészkaron, így kézenfekvő volt, hogy arra ott is jelentkezzen. „Nagyon örültem, hogy felvettek a programba, azon gyógyszerészhallgatóként csak én veszek részt Debrecenben. Az egyetem Gyógyszerészi Kémia Tanszékén működő kutatócsoportot, amihez csatlakoztam, már korábbról ismertem, dolgoztam velük gimnazistaként is. Az akkori munkát a koronavírus-járvány szakította meg, így örültem, hogy folytatódhat. A feladat ugyanaz volt, mint korábban, amikor fluorozott nukleozidszármazékokat vizsgáltam, azokat módosíthattam. Ezektől citosztatikus vagy antivirális hatást vártunk. Viszont mi csak a szintézissel foglalkoztunk, a hatást erre szakosodott kutatócsoportok vizsgálták. Amikor hivatalosan is beléptem az NTA felsőoktatási programjába, másik témát kellett választanom. Ez a kénhidrogénhez kapcsolódik, prof. dr. Borbás Anikó ajánlotta a figyelmembe.” Ez a vegyület kellemetlen szagú, ugyanakkor számos élettani folyamatban – köztük a programozott sejthalálban is – szabályozó szerepet játszik, van gyulladásgátló, szív- és érrendszeri védőhatása is.
„A labormunka azzal kezdődött, hogy kénhidrogén elengedésére képes aszkorbinsav-származékokat szintetizáltunk, és patkányszíven vizsgáltuk, hogy azoknak milyen hatásuk van az iszkémiánál, nyújtanak-e védelmet az annak során keletkező károsodások ellen. Fél-egy évig a Hatástani Tanszéken is dolgoztam, a patkányszíveket ott vágtam ki és ott végeztem rajtuk biológiai vizsgálatokat, míg a Gyógyszerészi Kémia Tanszéken az aszkorbinsav-származékok szintézisével foglalkoztam. Ez az egyetemi tanulmányok mellett nagyon megterhelő volt, emiatt a témát leszűkítettük az utóbbira. Ma már nem csak kénhidrogént elengedő aszkorbinsav-származékokkal kísérletezek, hanem általánosítva az aszkorbinsav-származékokkal. A fő kutatási célunk, hogy azokat más biomolekulákhoz tudjuk hozzákapcsolni, amitől azt várjuk, hogy növekszik a vegyületek vízoldékonysága, ami gyógyszerfejlesztési szempontból előnyös lehet. Másrészt a konjugátumokat így felruházzuk antioxidáns tulajdonsággal is, ami kedvezően módosíthatja, kiszélesítheti a hatásprofiljukat. Az antioxidáns hatás védőfunkció is az amúgy oxidációra hajlamos molekuláknál. A vegyületek alkalmasak lesznek sóképzésre is, ami szintén érdekes lehet gyógyszer-technológiai szempontból. Bár számunkra a kémiai szerkezetek újdonsága és a szintézisek módszertanának a kutatása a legizgalmasabb, a molekulákat úgy tervezzük, hogy lehetőleg jelentős biológiai hatásuk is legyen.” A hazai mellett Miklósnak van már külföldi labortapasztalata is, ugyanis tavaly kimehetett Madridba, egy akadémiai szerves kémiai kutatóintézetbe. Az ott dolgozó spanyol kutatócsoporttal mentorának, Borbás Anikó professzornak van tudományos együttműködése, neki köszöngetően látogathatott el oda két hétre. Kint BODIPY festékek szintézisével foglalkozhatott, ami a saját területétől távol áll, de nagyon jó tapasztalat volt.
Miklósnak a korábbi kutatásokról már megjelent egy társszerzős cikke is, ami a fluorozott nukleozidszármazékokkal foglalkozott. Ennek elkészültéhez azzal járult hozzá, hogy a cikkben szereplő reakciók egy részét ő valósította meg. Nemrég egy olyan publikáció is elkészült, ami a kénhidrogén-elengedő aszkorbinsav-származékokhoz köthető. Ebbe a kutatásba több ponton is bekapcsolódott, részt vett a szintézisben és a vegyületek megtisztításában, a patkányszívek perfundálásában, a gélek futtatásában, a fehérjék vizsgálatában. A gyógyszerészhallgató gondolkodott már azon is, hogy a diploma átvételét követően milyen területen helyezkedik el. PhD fokozatot mindenképp szeretne, az ahhoz szükséges képzést már az egyetemi tanulmányai idején meg akarja kezdeni. Tervezi már a szakosodást is, a leginkább a klinikai gyógyszerészet és a farmakológia érdekli, nagy eséllyel ezen területek egyikén tesz majd szakvizsgát. Foglalkoztatja az ipari kutatás is, a jövőben olyan munkákba is szívesen bekapcsolódna.
2023.12.12.