2024. április hónap legjobb hallgatója: Ambrus Barbara
„Nagyon hajt a kíváncsiság, mindenben szeretek új részleteket felfedezni”
Lelkes és szorgalmas, munkájának eredményei segíthetik feltérképezni a pszoriázis patomechanizmusát. Ehhez kapcsolódó előadásával nemrég második helyezést ért el a Korányi Frigyes Tudományos Fórum kísérletes és klinikai immunológia szekciójában, hamarosan pedig megjelenik első társszerzős cikke is. Áprilisban Ambrus Barbara lett a Tudósképző Akadémia legjobb egyetemi hallgatója.
Barbara a Szegedi Tudományegyetem harmadéves orvostanhallgatója, az NTA programjába már az első évben belépett. A képzésről gimnazistaként szerzett tudomást a biológiatanárától, akkor figyelt fel rá. „Amikor végzős voltam, a programot még nem terjesztették ki más városokra, abban csak szegedi hallgatók vehettek részt. A jelentkezésemet emiatt adtam be Szegedre, pedig alapvetően budapesti vagyok. Azt éreztem, hogy az NTA programjába mindenképpen be szeretnék kerülni. Kutatással az egyetem után is szeretnék foglalkozni, a legszívesebben klinikai vizsgálatokba kapcsolódnék be. Nagyon hajt a kíváncsiság, mindenben szeretek új részleteket felfedezni.”
Orvostanhallgatóként a kutatómunkát nem egyszerű összeegyeztetni a tanulmányokkal, de Barbara ezt soha nem bánta, ezt inkább kihívásnak látja, nem nehézségnek. Mentora prof. dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, a junior mentora pedig dr. Bozó Renáta, napi kapcsolatban vele van. Témája a pszoriázishoz, annak immunológiai hátteréhez kapcsolódik. „A betegségnek ez a megközelítése közelebb áll az immunológiához, mint a bőrgyógyászathoz, de engem mindkettő érdekel, pláne a kettő metszete. Ez a két terület nagyon dinamikusan fejlődik, izgalmas, hogy ehhez mi is hozzátehetünk valamit. Nagy előnynek tartom, hogy a kutatómunkát már az egyetem elején elkezdhettem, mert így a témákba sokkal hamarabb és jobban bele tudom magam ásni. Itt nem csak a pszoriázisra gondolok, hanem a többi immunmediált bőrbetegségre is, amelyekre szintén kaphatok rálátást.”
A pszoriázis napjainkban azért számít forró témának, mert patomechanizmusáról nagyon keveset tudnak a kutatók, emiatt gyógyítani sem tudják. „Ehhez ismerni kellene, hogy a betegség milyen immunfolyamatokon keresztül alakul ki, mi játszik szerepet abban, hogy súlyosbodik vagy elmúlik, érintett területek meggyógyulnak. Mi ezzel foglalkozunk, ezt próbáljuk feltárni. Ez a kérdés nagyon izgalmas, előttünk még senki nem kutatta.” Barbaráék a vizsgálat során nem konkrétan a pikkelysömörös bőrrel foglalkoznak, hanem az érintettek tünetmentes bőrterületeivel. Ezek még nem pikkelysömörösek, de sok olyan molekuláris elváltozást hordoznak, amelyek azonosíthatóak. Erről hamarosan megjelenik majd egy publikációjuk a Frontiers in Immunologyban, sikerült ugyanis megtalálniuk a tünetmentes, pikkelysömörös bőrben azokat a fehérjéket, amelyek szerepet játszhatnak a betegség terjedésében. Ez nagy eredmény, mert ezek a fehérjék potenciális célpontjai lehetnének a betegség jövőbeli terápiáinak. Barbarának ez lesz az első társszerzős cikke, eddig csak absztraktokban szerepelt a neve. Konferenciákon viszont már szerzett tapasztalatot, tavaly novemberben például a Magyar Dermatológiai Társulat konferenciáján adott elő, nemrég pedig a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság éves kongresszusán is prezentálhatott. Azt megelőzően – idén áprilisban – a Korányi Frigyes Tudományos Fórum kísérletes és klinikai immunológia szekciójában tartott előadást, amivel második helyezett lett. A versenyzés már gimnáziumban foglalkoztatta, részt vett biológia, kémiai és nyelvi megmérettetéseken is, eredményt is elért mindegyik területen. Szokását az egyetemen is megtartotta, a lehető legtöbb versenyen elindul, TDK-zik is.
2024.05.29.