2024. december hónap legjobb hallgatója: Bodó Angelika

„Fontos, hogy az egyre nagyobb problémát okozó neurodegeneratív betegségek kezelését elősegítsük”

Második éve kimagaslóan aktív munkatársa a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Idegtudományi Kutatócsoportjának, és mellette tagja a Romhányi György Szakkollégiumnak és az orvosi kar Tudományos Diákköri Tanácsnak is, ahol már konferenciák szervezésében is részt vett. Decemberben Bodó Angelika, a PTE ötödéves orvostanhallgatója lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb egyetemi hallgatója.

Bodó Angelika az orvosi egyetemet azzal a tervvel kezdte meg, hogy endokrinológus lesz, de már akkor is érdekelte a neurológia. A fókusza akkor kezdett a kutatások felé fordulni, amikor elsőéves hallgatóként bekerült a Pécsi Tudományegyetem Romhányi György Szakkollégiumába. „A bekerülés egyik feltétele az volt, hogy TDK munkát is végezni kell, ami nem volt ellenemre. Nálunk elsőéves tárgy a molekuláris sejtbiológia, ami nekem nagyon megtetszett. Jó volt belelátni a kutatásokba, megismerni a laborok világát. A gyakorlatokon végeztünk például gélelektroforézist, és mellette sok érdekes vizsgálatot. Tetszettek az elméleti tudnivalók is, amelyek arról szóltak, hogy az egyes felfedezések milyen kísérletes módszerek segítségével születtek meg. Ilyen témákkal középiskolában nem foglalkoztunk, így számomra minden újdonság volt. Az első év második felében a jelátvitellel és a jelátviteli mechanizmusokkal ismerkedtünk meg, amit ugyancsak érdekesnek találtam. Megtudhattam például, hogy az egyes hormonoknak miképp zajlik a jelátvitele. Fantasztikus dolog volt megértenem ezeket a folyamatokat.”

A TDK-s kutatást Angelika másodéveben kezdte meg. Először fél évet töltött az Élettani Intézetnél, ahol az ösztrogének nem klasszikus receptoriális hatását vizsgálták egerekben. Változás akkor történt, amikor a koronavírus-járvány idején egy online csoportban megosztották a Nemzeti Tudósképző Akadémia felhívást, Angelika pedig felfigyelt rá. „Abban az időszakban még nem tudtam, hogy praktizáló orvos leszek-e, vagy pedig kutató, ebben a kérdésben még ingadoztam. Beadtam a jelentkezésemet Tudósképző Akadémiához és fel is vettek, de az akkori témavezetőm, aki az Élettani Intézetben dolgozott, nem felelt meg a mentorság kritériumainak. Emiatt elkezdtem más témaköröket keresni, a sors pedig úgy hozta, hogy Hernádi István professzorhoz kerültem, a Transzlációs Idegtudományi Kutatócsoportba.”

Angelika a DREADD (Designer Receptor Exclusively Activated by Designer Drugs) kemogenetikai technológia gyakorlati alkalmazását kutatja mentora laborjában. A DREADD lényege, hogy célzott, szomatikus mutációk előidézésével receptorok génjét expresszáltatják a vizsgálni kívánt agyterületek idegsejtjeiben. „Ezt a módszert a kutatásokban már széleskörűen alkalmazzák, de az nem ismert, hogy alkalmas-e betegségek modellezésére. Ilyenek lehetnek egyes neurokognitív zavarok, köztük a demenciák, másrészt bizonyos neuropszichiátriai kórképek is. Mi a módszerrel először a lateralis hipotalamuszt céloztuk meg. Ez a terület a táplálkozásért is felel, az alapkoncepciónk pedig az volt, hogy ha lecsendesítjük, akkor csökkenni fog a táplálékfelvétel, méghozzá dózisfüggően. Most azon dolgozunk, hogy a módszert átültessük neurokognitív vonalra. Fontosnak tartom, hogy az öregedő társadalmunkban egyre nagyobb problémát okozó neurodegeneratív betegségek kezelését elősegítsük. A kutatómunkámhoz a mentorom mellett rengeteg segítséget kaptam a junior mentoromtól, Bali Zsolttól, és a kutatócsoportunk többi tagjától is.”

Angelika munkájának eredményeiről már az első évben több helyi és országos szervezésű TDK konferencián előadást tartott, egyszer első díjat nyert, egyszer pedig a Magyar Élettani Társaság különdíjával jutalmazták. Emellett tudományos konferenciákon több elsőszerzős posztert is bemutatott, tavaly tavasszal pedig megszületett egy társszerzős cikke is a kutatásból. Angelika a tudományos munkán felül aktív közéleti tevékenységet is folytat: tagja a Pécsi Tudományegyetem Romhányi György Szakkollégiumnak, és az orvosi kar Tudományos Diákköri Tanácsnak is, ahol már konferenciák szervezésében is részt vett. Ma már biztos abban, hogy a jövőben kutatóként szeretne dolgozni, a klinikai terület kevésbé vonzza. Hamarosan MD-PhD programra is jelentkezik, és az ahhoz kapcsolódó munkát is a PTE Transzlációs Idegtudományi Kutatócsoport tagjaként végzi majd.

2025.01.27.