2024. október hónap legjobb mentora: Garami András
„A tudományos tevékenység és a klinikai munka egymást erősíti és egészíti ki”
Mentorként mindenben támogatja hallgatóját, és mellette jelen van a közös NTA fórumokon, részt vesz az auditok előtti meghallgatásokon is, hogy ott konstruktív kritikai megjegyzéseivel, javaslataival, tanácsaival és kérdéseivel a többiek munkáját is segítse. 2024 októberében Garami András, a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézetének docense, a Termofiziológia Tanszék vezetője lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb mentora.
Garami András három éve kapcsolódott be a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjába, ahol munkáját nemcsak mentorként, hanem kutatóként is elismerték. Idén áprilisban a rendszeres csípőspaprika-fogyasztás és a vér koleszterinszintjének összefüggését vizsgáló kutatásáért az NTA Talentum-díját vehette át a Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gálaműsoron. A kapszaicin kérdésköre kutatói munkájának régóta fontos része, sok éve vizsgálja több oldalról. „Nálam a tudományos munka az energetikai egyensúly szabályozásának kutatásával kezdődött, még TDK-s hallgatóként, és az egyre jobban leszűkült a testhőmérséklet szabályozására. Egy külföldi tanulmányút során – ami három és fél évig tartott a PhD fokozatom megszerzésének idején – kezdtem el kutatni a kapszaicin receptort és az egyéb, hideg- és melegérzékeny receptorokat. Az Egyesült Államokban kezdtem el foglalkozni a szisztémás gyulladás mechanizmusaival, azok megértésével is. Ezek szintén kapcsolódnak a testhőmérséklethez, mert gyakran járnak lázzal, néha pedig kihűléssel. A szisztémás gyulladást először a szepszis vonatkozásában vizsgáltam, jelenleg pedig a hasnyálmirigy-gyulladás irányából is kutatom.”
A docensnek a kutatás mellett régóta szívügye a hallgatók mentorálása, a TDK képzés és az utánpótlás-nevelés. „Mindig is voltak TDK hallgatóink, az idei házi versenyen is indultak a tanszékünkről öten. Ők egy első, egy harmadik és két különdíjat szereztek. Emellett beadtunk három dékáni pályamunkát is. Kari szinten benne vagyok a Tudományos Diákköri Tanács vezetőségében is, jelenleg alelnökként. Igyekszem minél jobban segíteni, hogy a házi versenyek és a tudományos diákköri munkákkal kapcsolatos események szervezése gördülékeny legyen. Jövőre fontos szerepünk is lesz, mert áprilisban Pécsett rendezik meg az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, amelynek előkészületeit már meg is kezdtük. A TDK képzésnek ma már van középiskolai része is, abban a benyújtott pályaműveket és előadásokat szoktam a zsűriben értékelni.” A docens részt vesz a közös NTA fórumokon is, és mellettük rendszeresen ellátogat az auditok előtti meghallgatásokra, hogy ott konstruktív kritikai megjegyzéseivel, javaslataival, tanácsaival és kérdéseivel a többiek munkáját is segítse.
Keresni a válaszokat
Garami Andrásnak az NTA programjában jelenleg egy mentoráltja van, Klonfár Krisztián, aki harmadéves orvostanhallgató a Pécsi Tudományegyetemen. „Krisztián az első évének második szemeszterében lépett be a programba, és akkor kapcsolódott be a kutatásainkba is. Fő témája a szisztémás gyulladás egyik speciális formája, az akut hasnyálmirigy-gyulladás, aminek a testhőmérsékleti vonatkozásait kutatja. Munkáját humán adatok, állatmodellek és irodalmi adatok alapján végzi, arra keresve a választ, hogy a testhőmérséklet változásai hogyan befolyásolják ennek a betegségnek a lefolyását, illetve kimenetelét. A sejtésünk az, hogy mindez előjelzője lehet annak, hogy a gyulladás súlyosabbá, vagy akár halálossá is válhat. A kutatásainkkal ezt szeretnék igazolni, illetve az állatmodellek segítségével feltárni azt is, hogy mi állhat mindennek a hátterében.”
Krisztián sok időt tölt mentora laborjában, ahol elsősorban preklinikai kísérleteket végez állatmodellekben. „Ő készíti elő az in vivo vizsgálatokat, és ő végzi az ezzel kapcsolatos kísérletek beállítását is. Amikor nem kísérletezünk, akkor Krisztián az adatok feldolgozásával foglalkozik, vagy a már publikált szakirodalmi eredményeket tekinti át. Utóbbira az ad lehetőséget, hogy a munkánk során már összegyűjtöttük azokat a tanulmányokat, amelyekből a hasnyálmirigy-gyulladás emberi vonatkozásaira is következtetni tudunk. Ezeket a feladatokat Krisztián már az irodában végzi, vagy időnként az otthonában. Mellékvágányon konferenciákra is fel szokott készülni előadásokkal, poszterekkel. Nemrég például egyetemünk TDK konferenciáján tartott előadást arról, hogy az L-arginin indukálta akut hasnyálmirigy-gyulladás milyen hatással van az állatmodellek testhőmérsékleti eltéréseire.” Krisztiánnak már egy társszerzős közleménye is megjelent, amiben a hideg- és melegérzékeny receptorok – például a kapszaicin receptor – szerepét vizsgálták az ammónium-klorid által kiváltott testhőmérsékleti eltéréseknél. Ezek, mint a pH-értéket megváltoztató hatások, szerepet játszhatnak a hasnyálmirigy-gyulladásban is. Beküldés előtt áll egy másik társszerzős cikk is, ami a hasnyálmirigy-gyulladással járó testhőmérséklet-változások humán adatainak feldolgozásán alapszik. Garami András biztos abban, hogy Krisztiánnak hatodévre már nemcsak társszerzős cikke lesz, hanem első szerzőként is jegyezni fog publikációt.
Kellenek a célok
„Az ilyen törekvéseket fontosnak tartom, ahogy a hallgatók motiválását is. Ehhez két célt szoktam nekik felvázolni. Az egyik rövidtávú, és azt mutatja meg, hogy a publikálás, a TDK részvétel és a dékáni pályamunkák megírása miképp segíti a szakdolgozat könnyebb és gyorsabb elkészítését. Erre a hallgatók szeme mindig felcsillan. A másik cél hosszabb távú, és arról szól, hogy aki manapság nagyvárosban vagy nagyobb klinika közelében szeretne dolgozni orvosként, annál valószínűleg elengedhetetlen a tudományos szemlélet. Végtelenül fontos, hogy egy gyakorló orvos megértse, hogy a tudományos irodalmak közül mi értékes és nagy jelentőségű, és mi az úgymond publikációs szemét. Mert ha ezt a két kategóriát nem tudjuk elkülöníteni, akkor az a gyógyító munka rovására mehet. A hallgatóknak azt is el kell fogadniuk, hogy ha bárhol vezető pozícióba szeretnének kerüli, akkor a tudományos szemlélet mellett egyre inkább elengedhetetlen legalább a PhD-fokozat megszerzése is. Ezt a diákok egy része megérti, de vannak, akik félnek attól, hogy ha túlságosan tudományos vonalra kerülnek, akkor nem tudnak elég figyelmet fordítani a gyakorló orvoslásra. De ez nem valós veszély, a tudományos tevékenység és a klinikai munka egymást erősíti és egészíti ki.” Garami András úgy látja, hogy NTA-s hallgatója nagyon motivált, neki a kutatás és a publikált adatok elemzése már a vérében van, és azonnal érzékeli azok humán egészségügyi vonatkozását is. Hosszabb távú tervei között szerepel a PhD fokozat megszerzése is.
Bár Garami András mentori csatlakozásakor még biztos volt benne, hogy egynél több NTA-s hallgatót – az ezzel járó felelősség miatt – egyszerre nem szeretne kalauzolni a tudomány világában, de ahogy Krisztián elkezdett önállósodni, már változott a véleménye. Ma már el tudja képzelni, hogy mellette fogad új hallgatót. „A programban látom azt a potenciált, ami a mi időnkben még nem volt elérhető. Hogy a tudomány és az orvoslás között ne kelljen választani, hanem a kettőt egy időben tudjuk intenzíven végezni. Ma már az a képzés, ami korábban jellemzően hat éves orvosi egyetemből, majd azt követően újabb négy év PhD képzésből állt, ugyan nagy idő- és energiabefektetéssel, de rövidebb idő alatt is elvégezhető. Ez hihetetlen módon támogatja a fiatal tehetségeket, és nagyban segíti az utánpótlásképzést.”
2024.11.22.