Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Varró András egyetemi tanár, a szegedi egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese nyitotta meg március 23-án, pénteken délután 2 órakor a kardiológiai szekció üléssorozatát a Forrás Hotelben, megköszönve mind a 33 résztvevőnek, hogy erre a jeles ünnepi konferenciára elfogadta a meghívást. Az első szekcióülés a szívvédelem új megközelítési módjait ismertette olyan nemzetközileg ismert jeles előadók részvételével, mint Gerd Heusch Essenből, Derek Hausenloy Londonból, Richard Schulz Edmontonból és Thomas Eschenhagen Hamburgból. Ismertették a szakmai berkekben prekondicionálásként ismert, a szív iszkémiás stresszre adott adaptív válaszára vonatkozó legújabb vizsgálatok eredményeit. A délután a hirtelen szívhalál problémájának megbeszélésével folytatódott, amelyen olyan kiváló kutatók tartottak előadást, mint Charles Antzelevitch, a celluláris elektrofiziológia doenje (Utica, USA), Arthur Wilde (Amsterdam) a probléma genetikai megoldásainak szakértője, Elisabetta Cerbai (Firenze) vagy a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, Merkely Béla professzor.

Elstartolt a gasztroenterológia is szintén a Forrás Hotelben, ahol a résztvevők megismerkedhettek a tápcsatorna működésének szerteágazó szabályzási folyamataival. E szekcióban is nemzetközileg elismert kutatók tartottak előadásokat a témakörben. A gyomor-bélrendszer működésében igen fontos szerepet játszik a sejten belüli kálcium, mely élettani körülmények között fontos jelátvivő molekula, kórélettani körülmények között azonban betegségek kialakulásában játszik szerepet. Előadást hallhattak továbbá a bikarbonátionokban gazdag hasnyálmirigy-nedvszekrécióról is. A nap második szekciója során a gyomor-bélrendszer működésének helyi (lokális) szabályzó folyamatait ismerhették meg.

Az immunológia és gyulladás témakör kutatói tanácskozásának első napján, a Novotel Hotelben a gyulladás kialakulásáért felelős alapvető mechanizmusokat és befolyásolási lehetőségeiket mutatták be. A baktériumok gyakran okoznak életet közvetlenül veszélyeztető szisztémás gyulladást (szepszist), a tanácskozáson az ezek kialakulásához vezető immunológiai faktorokat vették sorra, melynek jelentőségét az adja, hogy a patogenezis jobb megismerése lehetőséget nyújthat ezen életveszélyes betegség hatékonyabb kezelésére is. Újabb adatokat tudhattak meg a gyulladás során kialakuló szöveti oxigénhiány és mikrocirkulációs (keringési) rendellenesség kialakulásáról is.

Az IH Rendezvényközpontban a molekuláris biológia és genetika konferencia rövid megnyitója után visszarepültek az időben: az első szekció előadásai ugyanis arról szóltak, hogy a legmodernebb, legérzékenyebb DNS-elemzési módszerekkel mi mindent tudhatunk meg az emberré válás folyamatáról, a különböző népek kialakulásáról és a népcsoportok vándorlásáról. Ezt követően a transzlációs medicina témakörében hallhatták az első előadáscsokrot, ezen rendkívül tág tudomány területen belül a génterápia, az őssejtekkel kapcsolatos kutatások és a nanomedicina világába nyertek betekintést a kutatók.

A Forrás Hotelben megrendezett idegtudományi témájú tanácskozás első napján a neurodegeneratív kórképek pathomechanismusáról, a mitokondriumok és protektív (védő hatású) vegyületek szerepéről hangzottak el előadások. Epidemiológiai felmérések szerint a lakosság közel 30%-a valamely idegrendszeri kórképben szenved. Így például közel egymillió migrénes, 70-80 ezer epilepsziás, 16-18 ezer Parkinson-kórban, 7-8 ezer sclerosis multipelxben szenvedő beteggel kell számolni Magyarországon.

A szegedi Tisza Szállodában megkezdődött a tuberkulózis evolúciójáról szóló nemzetközi tanácskozás (ICEPT 2) is 102 résztvevővel, 4 kontinens 17 országából. Külföldről a legtöbben – 15-en – Franciaországból érkeztek, ami összhangban áll a szakkonferencia magyar-francia társrendezésével, amit kifejez, hogy Pálfi György és Olivier Dutour egyaránt elnöke a tanácskozásnak. A megnyitón a konferencia magyar és francia főszervezői megemlékeztek arról, hogy 15 évvel ezelőtt szintén Szeged adott otthont az ugyancsak magyar-francia rendezésű ICEPT–nek (az első nemzetközi tbc-evolúciós konferenciának). Két, kifejezetten interdiszciplináris szekcióban a molekuláris genetika, mikrobiológia, paleomikrobiológia és paleopatológia kiváló szakemberei osztották meg egymással a tuberkulózis, illetve annak kórokozói evolúciójával kapcsolatos ismereteiket. Bemutatták az eddig ismert legrégebbi, több mint 9 ezer éves tbc-baktérium DNS-maradványok vizsgálati eredményeit (Mark Spigelman), a régi múmiák és csontvázak adatai alapján felállítható tbc-evolúciós trendeket (Albert Zink), a tbc-baktériumok kialakulásának korai szakaszára vonatkozó modern genetikai elméleteket (Philip Supply). Utóbbi előadás a Lille-i Pasteur Intézet fontos új kutatási területe. A rendezvény első napja a tbc-konferencia saját vacsorájával zárult, amellyel a szervező SZTE TTIK Embertani Tanszék vendégelte meg a résztvevőket, a vacsorán bemutatták a konferencia saját borát, melyet Koch Csaba borász palackozott a tudományos tanácskozás tiszteletére.

SZTEpress